Sötétbe boruló városok, csökkentett közétkeztetési adagok, emelt lakbérek – Ez jöhet az Orbán-kormány döntése után

Összecsukják a rezsiernyőt az önkormányzatok, kényszerhelyzetben vannak, miután a kabinet döntése miatt nőnek kiadásaik.

– A településeknek legfeljebb ötöde tudja kigazdálkodni a piaci rezsidíjakat. Ezek mindegyike jelentős saját bevétellel bír. Az önkormányzatok másik negyede más területekről való elvonással, a még megmaradt szolgáltatások csökkentésével nyerheti ki a szükséges energiaár többletet a költségvetéséből. A kisebb települések, vagy az elmúlt években erősen kivérzett nagyvárosok, mint például Ózd, Miskolc, Salgótarján vagy Pécs, vagyis az önkormányzatok több, mint fele azonban állami támogatás nélkül képtelen lesz előteremteni a különbözetet – összegzett Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab fideszes polgármestere, akit a szombati kormányülés után viharos gyorsasággal megjelent kormányhatározat várható hatásairól kérdeztünk.

A döntés szerint a „villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltatásra kizárólag a lakossági fogyasztók jogosultak”, vagyis a kis- és középvállalkozókat továbbá az önkormányzatokat egyszerűen kitolják a rezsicsökkentés védőernyője alól. Az új rezsicsökkentési szabályokat július elsejéig kell megalkotni.

A kedvezményezetti kör szűkítését a „visszaélések elkerülésével” indokolta a kormány. A magyarázat azonban sok szempontból sántít. Az egyetemes szolgáltatói körbe korábban sem léphetett be minden önkormányzati cég, a fővárosi önkormányzat társaság közül például az óriásfogyasztónak számító BKV és a FŐTÁV sem élhetett ezzel a lehetőséggel. Holott a közlekedési cég az idén 14 milliárdos energiaár-többlettel számol, míg a 240 ezer fővárosi lakást távhővel ellátó FŐTÁV-tól 150-500 millióval kért többet gázkereskedő partnere.

Másrészt azon költségvetési szervek, helyi önkormányzatok, egyházak és alapítványok közfeladatot ellátó költségvetési intézményei, amelyek a lakossági fogyasztók mellett már évekkel korábban beléphettek volna az egyetemes szolgáltatói körbe egészen 2020-ig elvétve éltek a lehetőséggel, mivel a hatósági ár magasabb volt a piacon elérhetőnél. A tavalyi energia árrobbanás azonban egyre több önkormányzatot és intézményt késztetett arra, hogy bemeneküljön a rezsicsökkentés állami védőernyője alá. Így tett a Budapesti Dísz- és Közvilágítási (BDK) Kft. is, amelynek áramszállítója csődbe ment, az új közbeszerzésre érkező ajánlatok pedig a korábbi ár négyszereséről szóltak. A fővárosi önkormányzat ezért lépett be az egyetemes szolgáltatói körbe, így jogszabályban meghatározott hatósági áron vehetik jelenleg az áramot. Így is jóval többet fizetnek, hiszen 2021-ben piaci alapon csaknem annyiért – bruttó 37 forintért – vették az áramot kilowattóránként, mint az idei lakossági bruttó hatósági áramdíj – 38 forint –, míg a nem lakossági fogyasztóknak ugyanezért 62 forint kell fizetni.

Ha ez júliustól érvényes, akkor ennek a fele lehet az év végére a többletköltség csupán ennél a cégnél – válaszolta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Népszava kérdésére. A fővárosi politikus szerint a rezsicsökkentéssel érintettek körét nemhogy szűkíteni, hanem tágítani kellett volna, így ki kellett volna terjeszteni a közösségi közlekedési cégekre, amelyeket nagyon súlyos helyzetbe az energia árak elszabadulása. A városvezetés megkezdte a kormányhatározat hatásainak felmérését, amely a BDK mellett több szociális és kulturális intézményt, például az idősotthonokat és a színházakat is érinti. Karácsony Gergely főpolgármester már bekérette a fővárosi cégek vezetőit és rövid távon megoldható gyors rezsicsökkentési intézkedési terveket kért tőlük. Komplex energiacsökkentési programokat egyébként más európai nagyvárosok is készítettek az árrobbanás hatására.

– A fővárosi önkormányzat 168 órán belül tájékoztatni fogja a budapestieket a szükséges intézkedésekről – tette hozzá a főpolgármester-helyettes, aki a Népszava kérdésére válaszolva nem tartotta kivitelezhetőnek a közvilágítás intenzitásának és idejének csökkentését, de mint mondta, „mindent az asztalra kell tenni”. (Kiss a fenti kormánydöntés előtt azt mondta a Népszavának, hogy augusztus második felétől csak az önkormányzati és a céges folyószámla-hitel keretek kifosztásával, az intézmények maradványkereteinek elvétele árán tudják elkerülni a csődöt, ám ezeket a hiteleket a hatályos jogszabályok szerint az év végéig vissza kell fizetni.)

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már tavaly decemberben jelezte, hogy az önkormányzati szektor tömeges bemenekülése túl sokba, évi mintegy 8,5 milliárd forintba kerül az államnak. Azóta az árak tovább nőttek, így a védőernyő miatti „veszteség” vélhetőleg jóval túlszaladt ezen. Csakhogy a TÖOSZ elnöke szerint az év végén legalább 5-6 milliárdot kell pótlólagos forrásként odaadni a településeknek a rezsicsökkentésből való kiszorítás miatt. Így az állam nem nyer túl sokat az üzleten.

Megoldást hozhatna az önkormányzatokat sújtó díjemelési tilalom teljes feloldása is – véli Schmidt Jenő, aki szerint az ebből származó többletbevétel akár a rezsicsökkentés kompenzálására is elegendő lehetne. A polgármester szerint a települések elsősorban a közterület használati díjakat, valamint az önkormányzati ingatlanok bérleti díját emelnék meg, utóbbiba beleértve a lakbéreket is.

Schmidt Jenő Székesfehérvár fideszes polgármesterével, Cser-Palkovics Andrással egyetértve úgy véli, hogy jövőre nem tartható fenn az iparűzési adó – kis- és középvállalkozásokat segítő – felezése, mert valamiből fedezni kell az önkormányzati pluszkiadásokat.