Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) június 8-án nyilvánosságra hozott, 2021-es éves jelentése szerint a magyar ügyészség a 35 százalékos uniós átlagot jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67 százalékában emelt vádat 2017 és 2021 között. Évről évre folyamatosan csökken az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma, minden igazságügyi ajánlást nyomozás követ Magyarországon - áll a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott közleményében.
Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen - emlékeztet a közlemény. Hozzáteszik, a magyar ügyészségnek bár erre nincs törvényi kötelezettsége, „Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.”
A vádhatóság állítja, egyes médiumokban megjelent „téves értelmezéssel” ellentétben, nincs olyan igazságügyi ajánlás, amelyben ne indult volna nyomozás, amellyel érdemben ne foglalkoznának a magyar hatóságok. Az OLAF legutóbbi, 2021-re vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF ügyek 67 százalékában emelt vádat. Ez a szám kimagasló eredmény, hiszen közel a duplája a 35 százalékos uniós átlagnak - írták, hozzátéve, az uniós csalás elleni hivatal egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás. A legutóbbi három év valamennyi ajánlása kapcsán folyamatban volt már a nyomozás.
Az igazságügyi ajánlások száma évről évre csökken. Míg 2016-ban még 10, addig az elmúlt két évben már csak 2-2 ajánlás érkezett. A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók - közölték.
„Az OLAF és a magyar ügyészség az eddigi kiváló együttműködését 2022. februárjában munkamegállapodás formájában is rögzítette. A közös érdekek és célok alapján történt munka kereteit azóta a munkamegállapodás formálisan is biztosítja” - zárul a vádhatóság közleménye.
A felsoroltaknak némileg ellentmond az az információ, amelyről tegnap lapunk is beszámolt: eszerint Magyarország változatlanul kiugró kockázatot jelent az uniós pénzek felhasználása terén az Európai Unióban, az OLAF ugyanis 18 ügyben fordult a magyar ügyészséghez konkrét esetek kivizsgálása érdekében, de 12 esetben nem foglalkoztak a témával a magyar kollégák, és összesen négy ügy jutott el a vádemelésig.
A magyar ügyészség a konkrét OLAF-ajánlások kétharmadát lesöpörte az asztalról