Képregényes szép remények– Wonder Woman mellett Vonnegut és Orwell alakjait is képesítik

A képregénykultúra az utóbbi években virágzik Magyarországon: sorra adják ki a klasszikus füzeteket, a rajongók fesztiválokon találkoznak, miközben a magyar rajzolók munkái is megjelennek a piacon. Múlt héten a Magyar Képregény Szövetség szervezett fesztivált, szombaton pedig elindul az első Budapest Comic Con, melyen a sci-fi és fantasy sorozatok, filmek mellett a képregény is fókuszba kerül.

– A magyar piac nagyon változatos, nemcsak a szuperhősökről szól – mondja Szép Eszter képregénykutató, a Magyar Képregény Szövetség ügyvivője, majd rögtön a kezembe nyom egy vaskos könyvet, mely Arvo Pärt észt zeneszerző életét meséli el képekben. Egy képregény szólhat ugyanis bármiről: lehet irodalmi adaptáció, mint Kurt Vonnegut Az ötös számú vágóhíd vagy George Orwell 1984 című regényeinek feldolgozása, de akár ismeretterjesztő is, mint Yuval Noah Harrari izraeli történész Sapiens című kötete, mely az emberiség történetét meséli el, és számos tudományos elméletet is bizonyít. – Fontos, hogy a kiadók ne csak a meglévő igényeket szolgálják ki, hanem vigyenek új témákat is a piacra, így szélesítve a közönség ízlését és látókörét – mondja a kutató, hozzátéve, azért a szuperhősökkel foglalkozó Marvel- és DC-képregényeket és -filmeket sem szabad lebecsülni, melyek szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a képregény a közönség szeme előtt legyen.

Kötve viszik

Itthon a képregényeket pedig nemcsak az azokra specializálódott cégek dobják piacra, hanem szépirodalommal foglalkozó kiadók is (például Ciceró Könyvstúdió, Szépirodalmi Figyelő), a kiadványok pedig jórészt könyv formában kerülnek a polcokra. – Nálunk még újdonságnak számít, hogy egy képregény lehet hosszú, és megjelenhet könyvként – mondja Eszter, hozzátéve, a képregények könyvvé válása a nyolcvanas évek óta markáns tendencia az angolszász piacon, a franciáknál pedig még korábban. Sőt, a kutató úgy látja, külföldön már a klasszikus, harminckét oldalas füzet is haldoklik, és sokkal többet adnak el a gyűjteményes kötetekből.

Külföldön a képregények megítélésében persze „pár” lépéssel előrébb járnak, mint mi: a szépirodalom és a képregény között nem olyan markáns a határ, amit jól jelez, hogy 2018-ban a Sabrina című albumot, mely egy eltűnt lányról szól, Man Booker-díjra jelölték, míg 2016-ban az Egyesült Államokban a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award) a March című képregény második része nyerte, mely a polgárjogi mozgalmakat mutatja be John Lewis demokrata kongresszusi képviselő életén keresztül.

Zombik és huszárok

A hazai piacon egy ideje pedig sokasodik a magyar alkotók köre is – igaz, ők a pár száz példányszámban megjelenő alkotásaikat jobbára fesztiválokon vagy a neten értékesítik, egy-egy alkotás azonban a könyvesboltokba is eljut. – Ők az anyagi támogatást internetes kampányokkal és közösségi finanszírozással oldják meg – mondja Eszter. Így született meg 2017-ben Csepella Olivér grafikus véres-humoros Nyugat + zombik című képregénye, melyben többek között Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes és Ady Endre mészárolta a New York kávéházban az élőhalottakat, vagy Varga Bálint Bánk és Tuli Krisztián Az utolsó előtti huszár című sztorija, melyben hat elit katona küzdött meg a vérszomjas Kisgömböccel.

Tanítani lehetne

És hogy miként lehet bevonzani az új olvasókat? Szép Eszter szerint sokat segítene, ha a középiskolákban újra lehetne médiaismeretet tanítani, mely rávezetné a fiatalokat arra, hogyan értelmezzék a vizuális tartalmakat. Hisz a közösségi médiában ugyan a képek zuhatagával szembesülnek, nem biztos, hogy azokat megfelelően, értő módon tudják „olvasni”. – Idővel mindenki megtanul képet elemezni, csak nem mindegy, hogy laikus módon, egy bulvárlap címlapján keresztül, vagy egy tanár által, aki konkrét szempontok alapján segíti befogadni a művet – mondja a kutató, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanít képregényt. Ő például alkotói szempontokat mond a hallgatóinak, akik a kurzus végén egy átgondolt, négyoldalas képregénnyel állnak elő. – Az egyik feladatban egy konfliktust kellett megrajzolniuk, de csak vízszintesen elnyújtott paneleket használhatnak, egy másikban meg kör alakú képregényt kellett alkotniuk – mondja Eszter, hozzátéve, minél kreatívabb és komplexebb egy sztori, annál nagyobb élményt okoz a befogadónak.

Az iskolapad mellett persze a fesztiválokon is bővíthetjük ismereteinket: múlt héten például Tondora Judit – aki az amerikai DC kiadónak rajzolt már Wonder Woman-képregényt is – tanította a résztvevőket arra, hogyan kell forgatókönyv alapján megtervezni egy oldalt. Ősszel pedig a PesText nevű irodalmi fesztiválon lesz képregényes kerekasztal, melyen Cserkúti Dávid, Oravecz Gergely magyar alkotók fogják megvitatni Brecht Evens belga és Hanna Berry angol rajzolókkal a város és a képregény kapcsolatát. – Emellett egy technobulival is készülünk, ahol két alkotó fog zenére rajzolni, a készülő műveket pedig élőben vetítik a falra – ilyen esemény Magyarországon még sosem volt.