A képregénykészítés olyan, mint a kertészkedés – Metz Ferenc útja az első tollvonástól a könyvesboltig

Mi történik, ha Lúdas Matyi története találkozik a horrorral? Metz Ferenc Kopária című képregényének első kötete idén jelent meg. Az alkotóval arról beszélgettünk, hogyan jut el egy kezdő magyar képregényrajzoló a digitális megjelenéstől a nyomtatott kötetig, és mit jelent ezen a piacon egy sikeres bemutatkozás.

Képregényes létélmények

A képregényes kultúra feljövőben van Magyarországon: egy nagyobb könyvesboltba belépve képregényes szekció várja az olvasókat, ahol megtaláljuk a Marvel- és a DC-képregények szuperhőstörténeteit, a japán műveket, vagyis a mangákat, a koreai köteteket, azaz a manhwákat, és a szerzői kiadásokat is, melyek egyedi stílusukkal és történetükkel ragadják meg az olvasót. Ha ennél is szélesebb képre vágyunk, akkor érdemes képregényfesztiválra menni.

Képregényes szép remények– Wonder Woman mellett Vonnegut és Orwell alakjait is képesítik

A képregénykultúra az utóbbi években virágzik Magyarországon: sorra adják ki a klasszikus füzeteket, a rajongók fesztiválokon találkoznak, miközben a magyar rajzolók munkái is megjelennek a piacon. Múlt héten a Magyar Képregény Szövetség szervezett fesztivált, szombaton pedig elindul az első Budapest Comic Con, melyen a sci-fi és fantasy sorozatok, filmek mellett a képregény is fókuszba kerül.

Vannak, akik más bőrében érzik jól magukat - New York Comic-Con

A Comic-Con kezdetben képregényvásár és közönségtalálkozónak indult, de mára a sci-fi, a fantasy, a horror műfajok, az anime, a manga, a videojátékok, a filmek és a televízió széles skálája is képviselteti magát.