A szervezők szándéka szerint a román civil társadalomnak határozott nemet kell mondania az általános szabadságjogokat megnyirbálni készülő, a cenzúrát és a titkosszolgálatokat erősítő jogszabályra - addig, míg nem késő. „Amikor az igazságtalanság törvénnyé válik, a tiltakozás kötelező” - ezzel a felhívással hirdették meg a szombati tüntetést, ám nagy az esély arra, hogy míg 2017-2018-ban százezrek vonultak kitartóan utcára és kényszerítették meghátrálásra az akkori szociáldemokrata kormányzatot az igazságügyi törvények módosítása miatt, ezúttal ilyen társadalmi nyomásra nem lehet számítani.
Pénteken 45 civil szervezet közös állásfoglalásban figyelmeztetett a lopakodó illiberalizmus, a jogállamiságot veszélyeztető titkosszolgálati törvény és Klaus Johannis államfő egyik aggodalomra okot adó megnyilvánulásának veszélyeire. Azonban az utóbbi idők felmérései – minden bizonnyal a hosszú évek óta tartó, szinte állandósult kormányválságok hatására – azt mutatják, hogy egyre nő azon román állampolgárok aránya, akik egy erőskezű vezetőre vágynak, nem bíznak a demokratikus intézményekben. Illik a tendenciába, hogy a román lakosság körében Orbán Viktor népszerűsége is látványosan emelkedett.
Az inkriminált törvénytervezet annak ellenére sem talált különösebb társadalmi visszhangra, hogy a volt kommunista titkosszolgálat, a Securitate emléke még viszonylag elevenen él a román társadalmi tudatban. Az új javaslat az egykori félelmetes szolgálathoz hasonló szörnyet kíván létrehozni Romániában.
Előírja például, hogy a titkosszolgálatoknak nem kell többé beszámolniuk tevékenységük lényegi részéről, ellenőrizhetetlen gazdasági tevékenységet folytathatnak, bárkit titokban tartott együttműködésre kötelezhetnek, és csak az államfő által jóváhagyott különleges ügyészek nyomozhatnának titkosszolgálati tisztek ellen.
A román politika meglepő módon hallgat, Klaus Iohannis államfő pedig minősíthetetlen kirohanást intézett egy keddi sajtótájékoztatón a kiszivárogtatók és a tervezetet nyilvánosságra hozó média ellen. Az elnök gyakorlatilag megfenyegette az újságírókat, mondván, „Valaki – és tudjuk, hogy ki – úgy gondolta, hogy jó ötlet kiszivárogtatni. Ez nagy hiba”.
Erre reagálva jelentették meg közös állásfoglalásukat a tiltakozó szervezetek. „Van miért aggódnunk” - állítják a civilek. És valóban, a titkosszolgálatok befolyása így is óriási a román politikában és médiában. A Digi 24 hírtelevízió például azonnali hatállyal elbocsátotta az egyik legismertebb román politikai újságírót, Cristian Tudor Popescut, miután az esti fő műsoridőben kemény szavakkal bírálta és a Securitate újraélesztésének minősítette a tervezetet.
