Néhány hónappal vagy évvel ezelőtt még senki nem gondolta volna, hogy az energiabeszerzésnél nem az lesz a fő kérdés, hogy mennyibe kerül, hanem hogy van-e az adott energiahordozóból. Az elkövetkező években így azok az országok lehetnek biztonságban, amelyek a használt energia jelentős részét saját maguk állítják elő – jelentette be szombati Facebook-videójában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy egy „nagyon fontos mérföldkőhöz” érkezett a paksi bővítés, az Országos Atomenergia-hivatal ugyanis a péntek esti órákban kiadta az úgynevezett talajszilárdítási engedélyt.
A néhány héttel ezelőtt kiadott résfalazási engedéllyel együtt a talajszilárdítási engedéllyel nyílik meg az út a létesítési engedély kiadásához. Szijjártzó Péter reményei szerint az utóbbi is minél előbb megérkezik, az teszi lehetővé a valódi építkezési fázisba.
A talajt alapvetően cementtel erősítik meg, hogy elbírja a hatalmas tömegű létesítményt.
Orbán Viktor ötödik kormányában Szijjártó Péter felel a paksi bővítésért az eddigi tárca nélküli miniszter Süli János helyett, akinek a reményei szerint a létesítési engedélynek már 2021 szeptemberében be kellett volna futnia. Akárhogy is, azt várják, hogy a két új atomerőművi blokk 2029-ben és 2030-ban kezdhet el működni Pakson.
A paksi atomerőmű bővítéséről, két új atomerőművi blokk megépítéséről Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor 2014 januárjában írta alá a megállapodást a magyar kormányfő oroszországi látogatásán. Ennek értelmében a két új blokkot a Roszatom építheti fel, Magyarország pedig évtizedekre Oroszország adósává válik.
Akkori számítások szerint a projekt 12 milliárd euróba kerül, Oroszország tízmilliárd eurós, négy-öt százalékos kamatú devizahitelt ad hozzá, a fennmaradó kétmilliárdot Magyarországnak kell előteremtenie. A hvg360 titkosszolgálati dokumentumokra hivatkozó, október végi cikke szerint az oroszok lelepleztek néhány visszaélést, és már azzal is számolnak, hogy az egészből semmi nem lesz, és kérdés az is, hogy az orosz-ukrán háború mennyit fog drágítani a projekten, arról nem is beszélve, hogy a paksi bővítés ügye Ausztria miatt az Európai Unió Bírósága előtt van. Bár az Európai Bizottság 2016. márciusában úgy ítélte meg, hogy a fejlesztéshez nyújtandó magyar állami támogatás összhangban áll az uniós versenyjoggal, a bécsi kormány ezt vitatja, szerinte a tervezett beruházás torzítani fogja a villamosenergia belső piacát, és akadályozni fogja a zöld energia piacra jutását.
Hamarosan ítélkeznek a paksi beruházásról