Oktatási kérdésekről egyeztetett hétfőn Pintér Sándor, a köznevelésért is felelős belügyminiszter és Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, de kulcskérdésekről egyelőre nem esett szó - tudtuk meg a tanári szakmai szervezet vezetőjétől. Horváth Péter a Népszavának elmondta, elsősorban arról beszélgettek, hogyan lehetne hatékonyabbá tenné a köznevelést - például az idegen nyelv tanítást miként kellene fejleszteni, vagy hogy milyen “tartalékok” vannak a rendszerben a pedagógushiány rövid távú enyhítésére.
Az NPK elnöke egyebek mellett azt javasolta, vizsgálják felül azt a jogszabályt, amely arra kényszeríti a nyugdíjas pedagógusokat, hogy ha még tanítani szeretnének, választaniuk kelljen a nyugdíjuk vagy a fizetésük között. Emellett szerinte azt is meg kellene vizsgálni, hogy azokon a településeken, ahol akár több kis létszámú osztály van, lehetséges-e iskolaközpontos rendszert kialakítani annak érdekében, hogy egy osztályba ne csak 8-10 diák járjon.
Horváth Péter elmondása szerint a belügyminiszter mindent feljegyzett, de ígéretet semmire nem tett. A pedagógusok munkaterheinek csökkentése, illetve a bérek helyzete nem került szóba az egyeztetésen. Pedig az NPK elnöke lapunknak adott június 4-ei interjújában azt mondta, a béremelés az egyik kulcskérdés, mert “míg nincsenek meg a pedagógusok, akikre lehetne építeni, nem nagyon lehet másról beszélni”.
A tanárhiány már kezelhetetlen, bruttó 400 ezres kezdőbért javasolnak – Interjú Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökévelRétvári Bence: ha kevésbé fojtják meg a gazdaságot a brüsszeli elhibázott szankciók, akkor nagyobb pedagógus-béremelésről is beszélhetünkHorváth Péter most is elismerte, hogy egyre égetőbb a pedagógushiány, elkerülhetetlen lesz a bérek rendezése. Pintér Sándor azonban a pedagógus szakszervezetek vezetőiből álló sztrájkbizottságra és a Maruzsa Zoltán vezette köznevelési államtitkárságra bízta ennek a kérdésnek a megvitatását, a tárgyalások pedig nyáron is folytatódnak a két fél között.
A Belügyminisztérium hétfőn közleményben azt is jelezte, még júniusban elektronikus kérdőívet indítanak, melynek kérdései a köznevelési rendszer működésének továbbfejlesztési lehetőségeit célozzák. A felmérés egyebek mellett “a biztonságos és rendezett óvodai-iskolai környezettel kapcsolatos elvárásokra”, a pedagógusok foglalkoztatására, a gyermekek és a pedagógusok teljesítményének mérésére, értékelésére vonatkozó további lehetséges megoldásokra irányul. A kérdőívet valamennyi pedagógus, nevelő-oktató munkát segítő dolgozó, és az intézményvezetők is kitölthetik, az ígéretek szerint javaslataikat beépítik az ágazatot érintő fejlesztési tervbe.
Alig romlottak az eredmények
A koronavírus-járvány és a hónapokig tartó digitális távoktatás ellenére nem tértek el érdemben az előző évek átlagától a 2021-es országos kompetenciamérés eredményei, amelyeket hétfőn hozott nyilvánosságra az Oktatási Hivatal. A mérésre - járványügyi okokból egy év kihagyással - tavaly májusban került sor a 6., a 8., és a 10. évfolyamokon. Utóbbi két évfolyam esetében a korábbiakhoz hasonlóan teljesítettek, egyedül a 6. évfolyamon csökkentek az átlageredmények matematikából 1,7 százalékkal, szövegértésből 0,7 százalékkal, ami a Belügyminisztérium szerint “az adott körülmények között jó eredménynek számít”.
A kompetenciamérést idén is elvégezték, most először digitális formában - több fennakadással. A tesztüzem többször lefagyott, de kezdetben még élesben sem működött az online felület, a feladatok megoldására szánt idő kárára.
