Répássy Róbert szerint a csatlakozás az Európai Ügyészséghez csak akadályozná a magyarországi korrupció felszámolását

Energia, ló, család – a parlamentben napirend előtt aggódott az ellenzék és elégedett volt a kormány. Az évtizedes országgyűlési koreográfiára épülő vita nélküli felszólalások kedden sem tartalmaztak meglepetéseket.

Elsőként Kanász-Nagy Máté (LMP) a kormányt bírálta amiatt, hogy bár jelenleg súlyos energiaválság közepén vagyunk, ennek ellenére fenntartják a függést a fosszilis energiahordozóktól. Az ellenzéki politikus a szélerőművek telepítésére vonatkozó tilalom feloldását, országos épületszigetelési program beindítását és úgynevezett klímabérlet bevezetését szorgalmazta.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára minderre válaszul azt hangoztatta: a kormány elsődleges célja a családok védelme és az energiaellátás stabilitásának biztosítása, a közösségi közlekedés népszerűsítése és korszerűsítése. Az államtitkár jelentős vasútfejlesztésről, a buszközlekedés, illetve a kerékpárút-hálózat korszerűsítéséről is beszélt.

Szabó Rebeka (Párbeszéd) ugyan üdvözölte, hogy a kabinetben van már állatvédelmi miniszteri biztos, de kifogásolta, hogy az állami tulajdonba került nagy testű állatokat gondozó Dharma Ló Menedék Alapítványnak – az Agrárminisztériummal kötött megállapodás ellenére –mégsem nyújt segítséget a kormány. Szabó Rebeka az állatvédő szervezetek állami támogatását javasolta.

Az ellenzéki felvetésre Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára úgy reagált, hogy „nem olyan rossz a helyzet, mint amilyennek a képviselő leírta”. Szerinte a kormánynak célja, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel segítsék az állatok és az állatvédők helyzetét, így jogalkotással, szemléletformálással és pénzügyi források biztosításával.

A napirend előtti felszólalások sorában Novák Előd (Mi Hazánk) a családtámogatások inflációkövetővé tételét kérte számon a kormányon, mondván, a gyermekvállalás, a „nagy család” vállalása még mindig óriási szegénységi kockázatot jelent.

Novákot Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára általánosságban azzal nyugtatta: „ma Magyarország érdekét az szolgálja, ha békében és biztonságban tudnak az emberek gyarapodni, ha minden vágyott gyermek megszülethet, és kiszámítható a jövő”. Hozzáfűzte, a 2023-as költségvetés „jelentős forrást biztosít a családok támogatására, többet, mint idén”.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a gyermeknevelési cikkek 27 százalékos általános forgalmi adókulcsának nulla százalékra való csökkentését sürgette. Kiemelte, egész Európában Magyarországon adóztatják a legjobban a bébiételt, a gyerekruhát, a cumisüveget, ráadásul ezen termékek árára hatással van a 400 forint fölé kúszó euróárfolyam.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint viszont a családtámogatási rendszer soha nem látott szélességű Magyarországon, a GDP mintegy 5 százalékát fordítják erre. A nehézségek között az Orbán Viktor miniszterelnök által korábban felsorolt „háborús inflációt és az elhibázott szankciós politikát” sorolta, sőt a felvetésre Jakab Péter, a Jobbik elnökének lemondását emlegetve, az ellenzéket bírálta élesen.

Az Európai Ügyészség akadályozná a magyar korrupció felszámolását?

A felszólalások sorában Kunhalmi Ágnes (MSZP) közölte, továbbra is kezdeményezik, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Szerinte ez, illetve az a feltétele, hogy ország megkapja az EU helyreállítási alapjából neki járó 5800 milliárd forintos összeget, ha a megkezdik a rendszerszintű korrupció felszámolását.

Nem fogadta el ezt az érvelést Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, s állítja: az Európai Bizottság politikai okból tartja vissza az uniós forrásokat. Szerinte „a csatlakozás csak akkor lett volna elfogadható, ha az a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos berendezkedését”. Továbbá az államtitkár attól tart, hogy a csatlakozás az eljárások felesleges túlbonyolításával, központosításával nagy eséllyel ronthatná a büntetőeljárások hatékonyságát.

Gelencsér Ferenc (Momentum) szerint a Fidesz-KDNP és kormány megtévesztette a választókat, ugyanis „a magyar emberek legnagyobb problémája nem a háború, a menekültválság, hanem a létbizonytalanság”. Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, a kormány az elszegényedés költségvetését készül elfogadni, a magyarokkal fizetteti ki a választási kampányát és a visszatartott uniós pénzeket.

Fónagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára kioktatta a parlamentben még újonc politikust, hogy szerinte sem a múlttal, sem a jelennel nincs tisztában. A z államtitkár úgy vélekedett, hogy „2010 után az ország kilábalt a gazdasági nehézségekből, de a fejlődési pályát megtörte a világjárvány, majd a háború”. Ugyanakkor Fónagy János nem lát szegénységet, mert a kormány „ebben a helyzetben is biztosítani kívánja a munkahelyeket, a családok békéjét, megélhetését, a nyugdíjak reálértékének fenntartását és a megvédi a rezsicsökkentést”.

Az Orbán-csomag és a brüsszeli karbonadó kontra hazai extraprofitadó

Oláh Lajos (DK) a brutális megszorító Orbán-csomag bevezetésének a hátrányairól beszélt, s az szerinte nemcsak az embereket általában, hanem a vállalkozásokat, valamint az önkormányzatokat is érinti. Mint fogalmazott, már a fideszes polgármesterek is lázadnak a kormány politikája ellen, mert a kormány nemhogy semmilyen egyeztetésre nem hajlandó, hanem „látványosan üti az önkormányzatokat”.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára szerint ez nincs így, mert bár Európában pár hónap alatt jelentősen emelkedtek az energiaárak, a magyar fogyasztók mind a villamosáram, mind földgáz tekintetében kedvező helyzetben vannak „a baloldal által folyamatosan támadott rezsicsökkentésnek köszönhetően”. Felszólalásában a 2010 előtti „baloldalt” többször is emlegette, mint a rezsiárak emelőjét.

Juhász Hajnalka (KDNP) Brüsszel ellen szólalt fel a parlamentben, s arról beszélt: nem támogatható a brüsszeli karbonadó-javaslat, amely átgondolatlan kezdeményezés, és aránytalan terhet róna az állampolgárokra. Ő is Orbán Viktor által gyakran emlegetett érveket húzta elő, amely szerint „az emberekkel fizettetnék meg az ipar által generált környezetszennyezés árát”.

Menczer Tamás, a külügyi tárca államtitkára válaszában őrültségnek nevezte a karbonadó-javaslatot, amit szerinte most Brüsszel, az Európai Bizottság és „Frans Timmermans, a magyar baloldal nagy barátja” erőltet. Az államtitkár leegyszerűsítette a sokaknak semmit sem mondó karbonadó lényegét: „ha autód, házad vagy lakásod van, akkor fizetni fogsz”.

A kormánypárti felszólalók sorát folytatta Halász János (Fidesz), aki a kormány 2023-as költségvetésében ugyan megvédené a rezsicsökkentést, az ország és a magyar családok biztonságát és növekedési pályán tartaná a magyar gazdaságot az extraprofitadók biztosításával, ám azokat „máris felháborító módon támadják”. Példaként hozta fel, hogy az ír fapados légitársaság, a Ryanair egy az egyben megemelte a jegyárakat a kormány által kirótt különadó mértékével. Halász szigorú fellépést szorgalmazott.

A fideszes felháborodásra is Fónagy János reagált, a Ryanair-üggyel kapcsolatban felidézte: a kormányhivatalnál eljárást kezdeményeztek. Arra hivatkozott, hogy szerinte ilyen adókat már évek óta alkalmaznak Németországban, Svédországban, Hollandiában, Franciaországban, Ausztriában és Olaszországban. Egyben mindenkit arra kért, „tartsa be a szabályokat, felelősségteljesen, jogkövető módon járjon el”.