Bár a kiskereskedelemben a feketefoglalkoztatás nem jellemző, a munkáltatók több mint háromnegyede megsérti dolgozói jogait. A munkaidővel, illetve annak nyilvántartásával kapcsolatos előírásokat tartják be a legkevésbé. A cél ugyanis „a nyitvatartási idő lefedése minél kevesebb humánerőforrás igénybevételével” – fogalmaz a Technológiai és Ipari Minisztérium foglalkoztatás-felügyeleti irányítási főosztályának jelentése. A munkaügyi ellenőrök az idei húsvét előtt egy országos célvizsgálatot folytattak le a kiskereskedelemben: kiemelten vizsgálták a piacokat, vásárokat, de ellenőriztek butikokat, díszállat-kereskedéseket, illatszer- és gazdaboltokat, virágüzleteket.
Összesen 811 vállalkozást, illetve 1687 dolgozót vizsgáltak, és a munkáltatók 78 százalékánál tártak fel a munkavállalók 77 százalékát érintő jogsértést.
Mindössze 112 dolgozó munkaviszonya volt rendezetlen, így a kiskereskedelemben a fekete foglalkoztatás nem éri el a 7 százalékot. A célvizsgálat a munkabérek kifizetésével kapcsolatban is csak a dolgozók 6 százalékánál tárt fel szabálytalanságot. Főként a kisebb, egy-két dolgozót foglalkoztató üzletekben fordult elő például, hogy nem fizették ki az ünnepnapok előtti extra nyitvatartásra járó bérpótlékot. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy valóban ilyen kevés bolti dolgozónál marad csak el a pótlékok rendes megfizetése. A kiskereskedelemben ugyanis bevett szokás, hogy
nem vezetik rendesen a munkaidő-nyilvántartást, így viszont azt sem lehet megállapítani, hogy tisztességesen kifizették-e a túlmunkára járó pénzeket.
A célvizsgálat során is a munkaidő-nyilvántartási kötelezettség megszegése - hiányos, hamis nyilvántartás, illetve a nyilvántartás teljes hiánya - miatt kellett a leggyakrabban intézkedniük az ellenőröknek. Ez már a dolgozók több, mint harmadát érintette. E dokumentum szabályos vezetését gyakran nem tartják fontosnak sem a munkaadók, sem a dolgozók, holott ez alapján lehetne elszámolni például a túlmunkáért járó pótlékokkal. Más munkáltatók tisztában vannak ezzel, de szándékosan nem vezetik a nyilvántartást. Abból további munkaügyi jogsértéseket lehetne ugyanis megállapítani, és a munkaidővel és a pótlékfizetéssel kapcsolatos előírások megszegése is bizonyíthatóvá válna. A munkáltatók ugyanakkor tisztában vannak vele, hogy a munkaidő-nyilvántartás vezetésének elmaradása csak ritkán von maga után súlyos szankciót, ezért nem is fordítanak rá kellő figyelmet – áll a jelentésben.
Bevett gyakorlat a kiskereskedelemben, hogy a munkáltatók csak a nyitvatartási időt rögzítik, a nyitást megelőző előkészítő, illetve a zárást követő befejező tevékenységeket nem.
Pedig a kasszazárás és -nyitás, a takarítás szintén a munkaidő részét képezi a kiskereskedelemben, amit ugyanúgy meg kellene fizetni, mint a nyitvatartási időben történő munkavégzést.
A fenti jogsértések célja többnyire az, hogy ki lehessen bújni a jogszabályi előírásoknak megfelelő bérfizetés alól – olvasható ki a jelentésből. A kisebb üzletekben ugyanakkor előfordul, hogy a munkáltató kifizeti a dolgozók munkáját: többet is, mint amennyi a bérjegyzéken szerepel, de a különbözet adózás nélkül vándorol a dolgozók zsebébe.
A munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok a dolgozók 40 százalékát érintették, ezen belül is leginkább a munkaidő-beosztással akadtak problémák. A dolgozókat többnyire csak szóban tájékoztatják, holott írásban kellene. E dokumentum szintén bizonyíthatná például a beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzést, amit bérpótlékkal vagy szabadidővel kellene ellentételezni. A másik tipikus szabálytalanság, hogy a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját nem határozzák meg.
Ez a dolgozók számára ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést és így annak ellentételezését is.
Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke szerint a fenti problémakör az általuk képviselt dolgozóknál már nem jellemző, ezért sokat küzdött a szakszervezet. Az egyik nagy élelmiszerláncnál például épp most írták bele a kollektív szerződésbe, hogy felmondási ok lehet, ha valaki manipulálni próbálja a munkaidő-nyilvántartást. A nagyobb üzletláncoknál – a KASZ jellemzően ezeknél van jelen – ráadásul szoftverek tartják nyilván a munkaidőt. A cégek is belátják, hogy nem érdemes trükközni ezzel, hiszen akkor a munkaerő egyszerűen tovább áll – állítja Karsai Zoltán. Azt ugyanakkor el tudja képzelni, hogy a kisebb üzletekben még mindig vannak ilyen visszaélések; ezekben ráadásul a szüneteket is nehezebb biztosítani a dolgozóknak, hiszen nincs, aki helyettesítse őket.
Még mindig feketén dolgozik minden negyedik építőipari munkás
Valamivel kevesebb munkáltatót kaptak jogsértésen az idei első negyedévben a munkaügyi ellenőrök, mint tavaly, ám ez valamivel több dolgozót érintett. A hatóság március végéig 4 546 munkáltatót és 14 748 dolgozót ellenőrzött, a munkaadók 64, a dolgozók 56 százalékánál tártak fel szabálytalanságokat. A legnagyobb probléma még mindig a feketefoglalkoztatás, amely a dolgozók csaknem 13 százalékát érintette: ez az elmúlt évtized harmadik legmagasabb adata. Az építőiparban dolgozik a feketemunkások 45 százaléka, ez ágazaton belül is 27 százalékos arányt jelent. A foglalkoztatásfelügyeleti főosztály jelentése most is kiemeli: az elmúlt években a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nem szorította vissza a feketefoglalkoztatást, számos munkáltató nem változtatott „jól bevált” gyakorlatán, mivel kicsi a valószínűsége, hogy ellenőrizni fogják.
