„A központi költségvetésből finanszírozott szervezeteknél végrehajtandó létszámleépítésekből” 30 milliárd forintot akar megspórolni a kormány – szúrta ki a Népszava a jövő évi büdzsé tervezetében. Szakértők szerint ez azt jelenti, hogy bármelyik állami hivatal, minisztérium vagy háttérintézmény kénytelen lehet megválni több dolgozójától.
– Egyre több jelzést kapunk arról, hogy a komoly leépítést terveznek a kormányhivatalokban, amelyekben több mint 37 ezren dolgoznak – mondta a Népszavának a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Boros Péterné. Információik szerint a kormányhivatalokat nem egységesen érintik majd a kirúgások. Tíz százalék fölötti létszámcsökkentési tervekről tudnak Szabolcsban, de a fővárosi szervezethez nem nyúlnának.
Lapunk kérdésére a Miniszterelnökség nem cáfolt, úgy fogalmazott:
„A kormány elkötelezett a bürokráciacsökkentés mellett. 2018-ban egy nagy létszámleépítést már végrehajtottunk. Továbbra is az a célunk, hogy kizárólag csak annyian dolgozzanak a központi közigazgatásban, mint amennyire feltétlenül szükség van.”
A nagy leépítési terv azt jelzi, finomításra szorul a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter kijelentése, amely szerint „a kormány önmagán végzi a legnagyobb spórolást”.
Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter nemrég arról beszélt, hogy idén 581 milliárd forintot takarítanak meg a tárcák, jövőre pedig újabb 500 milliárddal lesz kevesebb elkölthető pénzük. A járási és megyei kormányhivatalokból lapunkhoz érkező üzenetek alapján azonban a minisztériumok költségvetésének tíz százalékos lefaragása elsősorban nem az egyre inkább gyarapodó központi apparátus létszámának csökkentését, sokkal inkább a vidéki hivatalok és intézmények munkatársainak elbocsájtását jelentheti. Ezt vetíti előre, hogy a nyugdíjba vonulók helyét már most sem tölthetik be. Az ukrán határ mentén dolgozó tisztviselőket felzaklatták a nagy szabolcsi leépítésekről szóló hírek, hisz a menekültek ügyeinek intézése miatt a háború előttinél a mostani létszám mellett is sokkal több a munkájuk.
Egy alföldi kormányhivatal munkatársa szerint azonban hosszabb ideje folyamatos az elvándorlás a területről, felkészült munkatársak elvétve érkeznek, építési hatósági ügyekkel foglalkozó mérnököt és rehabilitációs orvosszakértőket pedig az állam által kínált bérekért lasszóval sem tudnak fogni.
A 30 milliárdos megtakarítási terv híre mindenesetre terjed, különösen, mert a költségvetés indoklásában is az szerepel, hogy 2023-ban a hiányt például ezekkel a létszámleépítésekkel akarja csökkenteni a kormány,
és a törvényjavaslat arra ad felhatalmazást, hogy kidolgozzák ennek részleteit. Az MKKSZ 618 ezer közszolgálatban dolgozót tart nyilván, ennyien kapják valamilyen formában az államtól a fizetésüket. A létszám a 2010-es zárszámadásban még csak 227 ezer fős volt, s az Orbán-kormány központosításai nyomán duzzadt fel ennyire. Ezzel párhuzamosan nőtt a központi létszám is, ha csak a Miniszterelnökséget nézzük, ott 2010-ben még csak 93-an dolgoztak, 2021-ben azonban már 1281, idén pedig 1872 a foglalkoztatottak létszáma.
Kevesebben a végeken
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az általunk megkérdezett kormányhivatali alkalmazottak közül többen is elmondták: az utóbbi hetekben tapasztalták, hogy a megüresedett álláshelyeket már nem töltik fel a járási hivatalokban, illetve a megyei kormányhivatalban, és egyesek szerint az is felvetődött, hogy az úgynevezett települési ügysegédekből – akik heti rendszerességgel kijártak az adott körzetek kisebb falvaiba, és ott másfél-két órás ügyfélfogadással segítettek kérelmeket megírni, egyéb nyomtatványokat kitölteni – esetleg kevesebb teljesít majd szolgálatot a jövőben. D. J.
