Az uniós joggal ellentétes az Ausztria által a munkavállalók számára nyújtott családi támogatásoknak és különböző adókedvezményeknek a gyermekeik lakóhelye szerinti államtól függően történő kiigazítása, a mechanizmus közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül - olvasható az Európai Bíróság közleményében.
A döntés az Ausztriába ingázó magyarok szempontjából igen fontos. Az Európai Bíróság közleménye felidézi, hogy 2019. január 1-jén Ausztria úgynevezett „kiigazítási mechanizmust” vezetett be azon családi támogatások és különböző adókedvezmények átalányösszegének kiszámítása céljából, amelyek olyan munkavállalókra vonatkoznak, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel. A vonatkozó adókedvezmények közé tartozik az eltartott gyermek után járó adókedvezmény, a családi bónusz „plusz”, az egyedüli keresőknek járó adókedvezmény, a gyermeket egyedül nevelőknek járó adókedvezmény és a tartásdíj után járó adókedvezmény. Ezek kiigazítása a vitatott osztrák rendelkezés szerint történhet felfelé vagy lefelé az érintett tagállam általános árszintjétől függően.
„A Bizottság, mivel úgy ítélte meg, hogy e kiigazítási mechanizmus és az ebből következő, főként a migráns munkavállalóknak a belföldi állampolgárokhoz viszonyított eltérő bánásmódja ellentétes az uniós joggal, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Ausztriával szemben a Bíróság előtt”
- fogalmaz a közlemény.
Az Európai Bíróság ítéletében megállapította, hogy
„a családi támogatások és az eltartott gyermek után járó adókedvezmény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet hatálya alá eső családi ellátásoknak minősülnek, amelyek nem csökkenthetők vagy nem módosíthatók azzal az indoklással, hogy a jogosult vagy családtagjai az azokat nyújtó tagállamtól eltérő tagállamban rendelkeznek lakóhellyel.”
A Bíróság tehát rögzítette, hogy az osztrák szabályozás a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet megsértésének minősül. Arra is emlékeztettek, hogy hogy az uniós jog tiltja az ingázó munkavállalók állampolgárságán alapuló bármely hátrányos megkülönböztetést a szociális biztonság területén. Márpedig a jelzett „kiigazítási mechanizmus” az ítélet szerint állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely semmiképpen nem igazolt. A testület arra is emlékeztetett, hogy az ingázó munkavállalók ugyanúgy részt vesznek a szóban forgó családi támogatások és adókedvezmények alapjául szolgáló hozzájárulások meghatározásában és finanszírozásában, mint a hazai munkavállalók, így az osztrák rendelkezés a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló rendelet megsértésének is minősül.
Mindezek fényében az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetnek az Európai Bíróság teljes egészében helyt adott - rögzítette a testület a közleménye.
