Egy ukrán anyuka öleli gyermekét a záhonyi vasútállomáson, egy síró kislány sétál nagymamájával a tiszabecsi határátkelőnél, és egy fiatal pár táncol a lvivi pályaudvaron – többek közt ezeket a nagy méretű fotókat láthatjuk az Ukrajna: Menekülés és befogadás című fotókiállításon, az Európa Pont épülete mellett. A tárlaton Hajdú D. András és Balla Zsolt fotóriporterek munkái kendőzetlenül mutatják be azokat a helyzeteket, melyeket a hazájukat elhagyni kényszerült ukránoknak kellett és kell átélniük. A képek többsége szorongató, és azt a bizonytalan állapotot ábrázolja, amelyet a határátkelés során és után érez az ember.
– A kiállítással szolidaritásunkat fejezzük ki Ukrajnával és az ukrajnai háború elől menekülőkkel – mondta Maksi Mátyás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének megbízott vezetője a tárlat megnyitóján, melyet az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával együttműködésben rendezett az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete. A vezető kiemelte, Hajdú D. András képeinek fókuszában törékeny élethelyzetek állnak, melyekkel az emberek örömét, bánatát és választásait szeretné bemutatni. Hozzátette, az emberi méltóság és a szolidaritás az Európai Unió alapvető értékei, az ukrajnai háború idején pedig különösen fontos, hogy valamennyien kiálljunk ezekért az értékekért, és továbbra is nyitott szívvel forduljunk a menekülők felé.
– Több mint hét millió ukrán ember lett belső menekült a hazájában, és további hat millió keresett menedéket, biztonságot az ország határán kívül. Ez azt jelenti, hogy alig három és fél hónap alatt az ország lakosságának mintegy negyede vált menekültté – mondta Roland Schilling, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának közép-európai képviselője az eseményen. A helyzet kapcsán elmondta, tavaly hosszú idő óta újabb rekordot ért el a világban a menekültek száma: 82 és fél millió ember, vagyis a világ lakosságának egy százaléka él az otthonától elűzve. – Pár héttel ezelőtt döntően az ukrán háborúnak is köszönhetően az ENSZ menekültügyi főbiztosa, Filippo Grandi arról kényszerült beszámolni, hogy a világban a menekültek száma átlépte a százmilliót – tette hozzá Schilling, kiemelve, ez a legsúlyosabb menekülthelyzet a második világháború óta.
– Akkor látjuk át, milyen súlyos a szituáció, ha belegondolunk, hogy minden egyes szám mögött emberi sorsok vannak, otthonukból elüldözött emberek, akiknek a világ a feje tetejére állt – mondta a vezető, hozzátéve, hétfőn, a Menekültek világnapján felavatnak egy tűzfalfalfestményt a Klauzál utcában, melynek inspirációja a jelen kiállítás egyik fotója volt, melyen egy ukrán anya tartja karjában két gyerekét.
Infó:
Ukrajna: Menekülés és befogadás
Európa Pont
Budapest, 2. kerület, Lövőház u. 35.
Megtekinthető július 8-ig
Az alkotók
Hajdú D. András dokumentarista fotográfus, a Metropolitan Egyetem óraadó tanára, akit 2020-ban a Magyar Újságírók Szövetsége az év fotóriporterének választott. Munkásságát többek közt Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjjal, a Pictures of the Year International nevű rangos amerikai-díjjal és a Capa-nagydíj ösztöndíjával jutalmazták. Balla Zsolt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának kommunikációs munkatársa.
Kerekasztal a helyzetről
Szintén a menekültek megsegítése volt a téma a megnyitót követő kerekasztal-beszélgetésen. Tóth Ildikó, a Budapest Bike Maffia nemzetközi kapcsolattartója arról beszélt, hogyan reagált gyorsan a szervezet a háború kirobbanását követően, és hogy az első gyűjtőakciójuk alatt nagyjából húsz tonnányi adomány gyűlt össze. Bognár Katalin, a Menedék Egyesület szakmai vezetője elmondta, fontos kérdés, hogyan fogadjuk a menekülteket, milyen lehetőségeket adunk nekik, valamint hogy az ellátórendszer mennyire reagál rugalmasan a szükségleteikre, és mennyire vagyunk nyitottak befogadó társadalomként. Szigeti Borbála, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének politikai és gazdasági elemzési részlegének vezetője kifejtette, hogy az EU a háború kitörése után először a jogi, adminisztratív és pénzügyi kereketeket teremtette meg, majd a menekültek befogadási feltételeinek biztosítását gondolta végig.
