Ukrajna;háború;Mario Draghi;Olaf Scholz;Emmanuel Macron;Volodimir Zelenszkij;

2022-06-16 22:04:00

Az Európai Unió vezető hatalmai támogatják Ukrajna tagjelölti státuszát. Volodimir Zelenszkij köszöni, de több fegyvert és újabb szankciókat is kérne

„A kollégáim és én egy világos üzenettel jöttünk Kijevbe: Ukrajna az európai családhoz tartozik” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár, aki Emmanuel Macron francia elnökkel és Mario Draghi olasz miniszterelnökkel együtt vonatozott el az ukrán fővárosba. 

A három vezető az elmúlt időszakban bírálatok kereszttüzében volt ukránokkal szolidáris saját választóik, a közép-kelet-európai szövetségeseik, valamint a kijevi kormány részéről. Scholzot az Ukrajnába irányuló német fegyverszállítások visszafogottsága, Macront a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott rendszeres telefonbeszélgetései, Draghit pedig az inkább Oroszországnak kedvező olasz tűzszüneti terv miatt érték kritikák. Az Európai Unió három legjelentősebb hatalmának vezetője a hatalmas szimbolikus jelentőséggel bíró látogatással egyszer és mindenkorra be kívánta bizonyítani, teljes mellszélességben a honvédő ukránok pártján állnak.

A kijevi mini-csúcstalálkozóra külön megérkező KlausIhannis román elnökkel együtt arról biztosították Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, mindannyian támogatják, hogy Ukrajna mielőbb hivatalos EU-tagjelölti státuszt kapjon a jövő heti uniós csúcstalálkozón. „Európa az önök oldalán áll, ameddig csak szükséges, egészen a győzelemig” – fogalmazott Macron, aki azt is hangsúlyozta: kizárólag az ukránoknak van joga dönteni a saját sorsukról. Ezt Draghi is megerősítette.

Zelenszkij újfent megköszönte a Nyugattól kapott támogatást, de a tárgyalásokon újabb Oroszország elleni szankciós csomag elfogadásáért kardoskodott, a nyilvánosság előtt pedig újabb fegyvereket kért az európai vezetőktől. Szerinte minden egyes új szállítmány életeket ment, a késedelem viszont lehetőséget ad az orosz haderőnek az öldöklésre és a pusztításra. „Minél erősebb fegyvereket kapunk, annál gyorsabban tudjuk felszabadítani népünket, földünket” – mondta az ukrán elnök, aki elsősorban nehézfegyverekre, modern rakétatüzérségre és rakétaelhárító rendszerekre tartott igényt. Macron a találkozón ígéretet tett arra, hogy Franciaország a már leszállított tizenkét Caesar önjáró löveg mellé további hatot biztosít Ukrajnának.

Bár a frontra nem látogattak el, az európai vezetők részben mégis első kézből szereztek tapasztalatokat a háború borzalmairól. Macron, Scholz, Draghi megérkezését légitámadásra figyelmeztető szirénák zavarták meg. A három vezető, Johannisszal kiegészülve, később Irpinben szembesült azokkal az atrocitásokkal, amelyeket a korábban az ukrán főváros környékét megszálló orosz katonák hajtottak végre. Scholz szerint a város jelképe lett annak a felfoghatatlan kegyetlenségnek és, értelmetlen erőszaknak, ami Oroszország háború jelemzi. „Irpin pusztítása egy figyelmeztetés: ennek a háborúnak véget kell érnie – írta Twitteren a német kancellár.

Oroszország álláspontja azonban az, hogy a konfliktus csak akkor érhet véget, ha Ukrajna engedményeket tesz. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő reményét fejezte ki, hogy a Kijevbe látogató európai vezetők arra bátorítják Zelenszkijt, hogy reálisan áttekinti a helyzetet. Az orosz elnök szócsöve egyben óva intette a Nyugatot további fegyverszállításoktól, mondván, az csupán elnyújtja az emberek szenvedését és újabb károkat okoz Ukrajnának.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese rasszista felhangú bejegyzésben gúnyolódott az ukrajnai úton. „A békák, a májas hurka és a spagetti európai rajongói szeretnek Kijevbe látogatni. Ennek semmi haszna” – írta Oroszország volt államfője és egykori miniszterelnöke. Medvegyev úgy állította be, mintha Moszkva szempontjából az egésznek semmi jelentősége nem lenne. Ennek némileg ellentmond, hogy látszólag éppen a vizitre időzítve számottevően csökkentette az orosz Gazprom az Észak Áramlat 1 vezetéken keresztül Európába küldött gáz mennyiségét – a szállítási kapacitások mindössze 40 százalékára. Az orosz vezetés tagadta, hogy politikai nyomásgyakorlásról lenne szó, de a hírre a legnagyobb európai gáztőzsdén 30 százalékkal megugrott az energiahordozó ára.