kkv;rezsicsökkentés;mikrovállalkozások;Orbán-kormány;

2022-06-21 06:30:00

Addig trükközött az Orbán-kormány, hogy több tízezer kisvállalkozás mégis elesik az olcsó rezsitől

Az úgymond a kis cégek rezsicsökkentett díjainak megtartásáról szóló, múlt pénteki rendelet számos szűkítő feltétele miatt híven tükrözi az Orbán-kabinet e körrel szembeni, eddig is ellentmondásos viszonyát.

A jelenlegi helyzethez képest több oldalról is trükkösen szűkítik a hatósági energiaár-jogosultságot augusztus 1. után is megőrző hazai cégek körét a „kisvállalkozások rezsicsökkentésének” szokás szerint péntek este megjelent részletszabályai – hívták fel lapunk figyelmét szakértők. Gulyás Gergely az aznapi kormányinfón lapunk kérdésére már elárulta: a legfeljebb háromszor 63 amperes villamosenergia-, illetve óránként 20 köbméteres gázmérőn keresztül fogyasztó cégek csak évi 4 606 kilowattóra (kWh) áram-, illetve 1489 köbméteres gázfogyasztásig jogosultak a – most a piaci ár kétségkívül töredékére rúgó – hatósági tarifára. A megjelent rendelet alapján ehhez számos „pontosítás” fűzendő. Az iratból kiderül például, hogy eme éves fogyasztás felett az ellátást végző egyetemes szolgáltató – vagyis az MVM – már piaci áron számláz. (Szombati felmérésünk szerint a megjelölt mennyiségek az átlagos háztartási fogyasztást valamivel több mint kétszer, illetve másfélszer haladják meg.)

De az is alapvetően szűkíti a lehetőség igénybevételét, hogy a kormány kifejezetten a veszélyhelyzettel kapcsolatos intézkedésekbe ágyazta az intézkedést, így a jogosultság a rendelet szerint csak ez év végéig érvényes. Pedig ez a lehetőség lényegében örök idők – de legalábbis az „energiapiac liberalizációja” - óta a hazai vállalkozások rendelkezésére áll. A kétezres évek közepén ugyanis, amikor a piaci árak felszabadítása jegyében a hazai cégeket fogyasztástól függően fokozatosan eltiltották a hatósági áraktól, a lakossággal megegyező mérőórán vételező cégek (valamint a közintézmények, alapítványok, egyházak és hasonló, támogatást igénylő fogyasztók) hatóságiár-jogosultságát kifejezetten meghagyták. E kör az elmúlt évtizedek során választhatott a hatósági és a piaci tarifa között. Bár ez idő alatt a tőzsde jórészt a hatósági ár alatt állt, tavaly óta a piaci szint jócskán az állami fölé ugrott. Így a helyzettől függően cégek tömegei szerződtek ide-oda. Az Orbán-kormány a lakossági „rezsicsökkentés” kapcsán az érintett cégekről az elmúlt évek során ellentmondásos döntéseket hozott.

Miközben Németh Szilárd Fidesz-alelnök - akkor még önjelölt – rezsibiztosi minőségében már 2013-ban szemrebbenés nélkül letagadta, hogy cégek nagy számban vásárolnának hatósági áron energiát, az állam a lakosság természetesen „örökbe vasalt” hatósági tarifája mellett a többiek „nem-lakossági” tarifáját csendben, de határozottan emelni kezdte. Így ma már a cégek „állami” energiatarifája az áram esetén két-, a gáz esetében pedig körülbelül egyharmaddal meghaladja a lakosságét. Tavaly novemberben aztán a kormány a legfeljebb 10 főt foglalkoztató, illetve maximum négymilliárdos árbevételű vagy mérlegfőösszegű „kisvállalkozások” számára is megnyitotta a hatósági áramárat. (A gázt nem.) Bár a lehetőség értelemszerűen ama cégeket hozta helyzetbe, amelyek az addig engedélyezettnél nagyobb mérőn vételezték az energiát, szakértők felhívták a figyelmet, hogy a szerződéskötések rendszere miatt e kör jó része akkor már egy évre piaci szolgáltatónál kötelezte el magát.

Tavaly év végén viszont a kormány láthatólag szembesült a csekonicsi magatartás árnyoldalaival. Az energia beszerzését és eladását egyetemes szolgáltatóként végző állami MVM-nek ugyanis egyre kezelhetetlenebb, akár évi több ezermilliárdos hiánya is keletkezik a hatósági áron, vagyis a piaci ár töredékén vételező ügyfelek kormány által egyre bővített köre miatt. Így az állam tavaly év végén először a közintézményeket, most pedig az önkormányzatokat is kizárta a hatósági áras körből. De egy zavaros kormányhatározat alapján a kabinet két hete még a vállalkozásokat is kitette volna a szabad piacra. A most megjelent rendelet – legalábbis a propaganda szintjén – e szándékot írná felül. Ugyanakkor az új jogszabály szövege alapján csak ama, mikrovállalkozásnak minősülő, legfeljebb háromszor 63 amperes, illetve óránként 20 köbméteres mérővel rendelkező vállalkozások jogosultsága marad meg, amelyek jelenleg is egyetemes szolgáltatás keretében veszik az energiát. Magyarán a 9 főnél többet foglalkoztató, évi 2 millió eurónál magasabb árbevételű vagy mérlegfőösszegű cégeket elütik a lehetőségtől.

A friss kormányrendelet szerint augusztus 1-től az önkormányzati és állami bérlakások, valamint szállóférőhelyek üzemeltetői is lakossági fogyasztónak minősülnek. Az irat szerint azok a vevők, amelyek viszont most kikerülnek a hatósági áras körből, „végső menedékesi szolgáltatásra” jogosultak. Mivel ezt a fogalmat eddig a tönkremenő energiakereskedők ügyfeleit átvevő szolgáltatókra használták, a kitétel nem kedvezőbb árat, csak folyamatos ellátást biztosít.

Az MVM tegnap a rendeletre hivatkozva közzé is tette: azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az új döntés nyomán elvesztik jogosultságukat, erről július 1-ig nyilatkozniuk kell feléjük annak érdekében, hogy „végső menedékesként” azt követően is bizonyosan kapjanak tőlük energiát. Hasonlóképp nyilatkozatot várnak az önkormányzati és állami bérlakások, valamint szállóférőhelyek üzemeltetőitől arról, hogy augusztus 1-től ők viszont éppenséggel jogosulttá válnak a hatósági árakra.