Pintér Sándor „racionalizálást” hirdetett, több száz iskola kezdhet félni

Egyre nő azoknak az intézményeknek a száma, ahol a diáklétszám nem éri el a száz főt. Az Orbán-kormány vizsgálja, szükség van-e ilyen iskolákra, a szakértők aggódnak.

Tíz év alatt több mint másfélszeresére nőtt azoknak az általános iskolásoknak az aránya, akik száz főnél kisebb létszámú iskolákba járnak az állami oktatásban. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) által publikált, A közoktatás indikátorrendszere 2021 című kiadvány adatai szerint 2020-ban az általános iskolások 8,6 százaléka tanult olyan állami általános iskolában, ahol a tanulólétszám nem érte el a száz főt, míg 2010-ben 5,5 százalék volt az arányuk. Ez összefügg a diáklétszám csökkenésével: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2010/2011-es tanévben 757 ezren tanultak általános iskolákban, 2020/2021-ben 726 ezren, a most zárult tanévben pedig 720 ezren.

Vagyis minél kevesebben iratkoznak be általános iskolába, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egy amúgy sem túl magas tanulói létszámmal működő intézmény átcsúszik a 100 fő alatti „kisiskolák” sorába, különösen a kisebb vidéki településeken. A tízezer fős Tolna városában épp a minap jelentették be, hogy végleg bezárják a helyi Wosinsky Mór Általános Iskolát, ahova az új tanévre csak hét elsőst írattak be a minimálisan szükséges tizennégy helyett. Az iskolában 2011 óta egyébként is csak alsó tagozat működött. A diákokat a város más iskolái veszik át.

Nem véletlen tehát, hogy a kormány ismét elővette a kisiskolák „racionalizálásának” tervét. Pintér Sándor belügyminiszter, aki már a közoktatás irányításáért is felel, májusi miniszterjelölti meghallgatásán is úgy nyilatkozott, meg kell vizsgálni, szükség van-e annyi iskolára, mint amennyi most van az országban; jól működhet-e például egy olyan intézmény, ahol egy évfolyamra mindössze nyolc diák jár.

A miniszter a múlt héten a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével, Horváth Péterrel is egyeztetett, aki a találkozót követően a Népszava érdeklődésére elmondta, szóba került, hogy azokban a térségekben, ahol több kisiskola működik, lehetséges-e iskolaközpontos rendszert kialakítani annak érdekében, hogy egy osztályba ne csak nyolc-tíz diák járjon. A szavakat – úgy tűnik – gyorsan tettek követték: először a hírklikk.hu írta meg, hogy a Belügyminisztérium őszre előállhat egy racionalizálási programmal, a hvg360 pedig kedden számolt be arról, információik szerint a terveknek már nyáron el kell készülniük.

Bár a részletek még nem ismertek, a racionalizálás minden bizonnyal kisiskolák összevonását, nagyobb intézményekbe integrálását, és így több iskola bezárását jelentheti. Az ELKH és a KSH adataival számolva az intézkedések – amennyiben „csak” a száz fő alatti iskolákat célozzák – mintegy 62 ezer általános iskolást és több száz feladatellátási helyet érinthet. Szakértők pedig aggódva várják a konkrétumokat. Nahalka István oktatáskutató szerint a kisiskolák megszüntetését gyakran költséghatékonysági szempontokkal magyarázzák, ám úgy véli, jelen helyzetben nehéz lesz spórolni: a pedagógusokat tovább kell foglalkoztatni, emellett iskolabusz-hálózatra is szükség lenne, ami további plusz forrásokkal jár. A valódi célt az egyre növekvő pedagógushiány kezelésében látja: sok vidéki iskolában nincs szakos tanár, de még elegendő számú tanító sem, ha az osztályokat más iskolákba integrálják, a helyzet valamelyest javulhat.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke arra is rámutatott: a vidéki kisiskolákban magasabb a hátrányos helyzetű diákok aránya, az ő integrációjuk külön odafigyelést igényelne. Az ELKH által közölt adatok szerint a száz főnél kisebb létszámú iskolák 16,3 százalékában magas, 21,5 százalékában nagyon magas a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Totyik Tamás szerint esetükben az integrációt addig meg sem szabadna kezdeni, amíg nincsenek meg a feltételek: több fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, iskolapszichológus, pedagógiai asszisztens.

A tervekkel kapcsolatban érdeklődtünk a Belügyminisztériumnál, de érdemi tájékoztatást nem kaptunk. Az eddig megjelent sajtóhírekkel kapcsolatban azt írták, azokat “hagyományosan nem kommentálják”.