Európai Unió;Orbán-kormány;társasági adó;multik;adóelkerülés;globális multiadó;globális minimumadó;

Az Orbán-kormány megfúrta a multiadót, Magyarország jóval többet veszíthet, mint amit nyer

A magyar vétóval immár bizonyos, hogy egyelőre nem lesz egységes globális minimumadó az Európai Unióban. Az Orbán-kormány lépése szembemegy 26 másik uniós kormányéval, emiatt az ország jóval többet veszíthet, mint amit nyer az alacsony társasági adókulcsaival, de még kiderülhet, hogy az aggódóknak volt igazuk.

A parlament fideszes többsége, a Mi Hazánk képviselőivel megtámogatva, a tegnapi ülésén elfogadta azt a határozatot, amely szerint az Országgyűlés elutasítja a globális minimumadó magyarországi bevezetését. A javaslat elfogadása lefutott ügy volt, tulajdonképpen nem más mint a kormány korábbi döntésének lepapírozása. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis az uniós pénzügyminiszterek tanácsának legutóbbi, múlt heti ülésén már bejelentette, hogy a 27 tagállamból egyedüliként Magyarország nem nem támogatja a globális minimumadóval kapcsolatos uniós irányelv életbe lépését.

A minimumadó egy kicsit téves megfogalmazás, helyesebb lenne azt globális multiadónak nevezni, ugyanis az

csak a nagy multinacionális cégekre vonatkozna, amelyek a világon mindenütt minimálisan 15 százalékos nyereségadót fizetnének – ez ma Magyarországon csupán 9 százalék. 

A Pénzügyminisztérium (PM) számításai szerint azonban - a számos kedvezmény miatt -, idén ténylegesen a profit 5,7 százalékát, jövőre pedig már csak annak 5,4 százalékát fizetik meg. A multik esetében ennél is alacsonyabb lehet ez az arány, akár a ténylegesen befizetett adó a nyereség egy-két százalékára is lefaragható, ha jól alkuszik az adott multicég.

De nemcsak a Magyarországon megtelepedett német, kínai, dél-koreai multik fizetnek minimális társasági adót, hanem a nagy digitális cégek is, úgymint a Google, a Facebook, az Amazon.com, a Booking.com, ez eddig is sokkal jobban csípte a kormányok szemét. Ezen cégek a tevékenységüket, adózásukat jellemzően olyan adóparadicsomokba optimalizálták, mint például Írország, ahol alacsony volt az adókulcs, így az egész világon megtermelt profitot néhány százalékos adó befizetésével kvázi tisztára mosták. A digitális cégek teljesen legális adóoptimalizációjának megakadályozása azért nem sikerült éveken keresztül, mert az USA kormánya ennek ellenállt. Ez a helyzet azonban megváltozott Joe Binden elnök színre lépésével, mivel ő támogatta ezen jellemzően amerikai tulajdonú digitális cégek adóztatását, amivel végső soron ezzel az az USA bevételeit is növelné.

Az új amerikai elnöki adminisztrációnak fél év sem kellett és az OECD égisze alatt tető alá hozta a minimumadó bevetésről szóló előzetes elvi megállapodást tavaly júniusra. A párizsi székhelyű gazdasági szervezet 2021 július elején tartott virtuális tanácskozásán világ 132 országának kormánya  – Albániától Zambiáig -, jelezte, hogy csatlakozik a nemzetközi adóreformügyi együttműködéshez. Ezek az országok együttesen a világ GDP-jének 90 százalékát képviselik. Az adóügyi együttműködést támogatta a világ húsz legfejlettebb gazdaságát lefedő G20 országok mindegyike, de még az adóparadicsomként ismert Jersey, Luxemburg, a Brit Virgin-szigetek, vagy épp a Caymann- szigetek kormánya is. Az Orbán-kormány ekkor még nem volt a támogatók között, de a végleges megállapodáshoz végül csatlakozott. A tavaly decemberben megszületett egyezség szerint 2023 januárjától megindulhat a multik globális adóztatása, ehhez azonban az egyezményhez csatlakozó országoknak szabályokat kell alkotni. Az Európai Bizottság az egységes szabályozás érdekében uniós irányelvet akart kiadni, amely jogi kereteket adott volna az uniós kormányok számára, ezt akadályozta meg a magyar kormány a múlt héten, s ezzel szinte biztosan megfúrták a globális multiadó 2023. januári bevezetését.

Az Orbán-kormány teljes mellszélességgel soha nem támogatta a globális minimumadót, az OECD egyezményhez is csak azután csatlakozott, amikor azt már több mint 130 tagállam aláírta. Magyarország abban a tudatban írta alá az egyezményt, hogy ezzel megvalósul a nagy, globális digitális cégek adóztatása, ez lett volna a megállapodás első pillérje. A második pillérben terjesztették ki minden nagyobb multicégre a minimumadót, ám mára megfordult a helyzet. Az USA a digitális cégek adóztatását már nem annyira támogatja, így a minimumadó egyre inkább a termelő cégekre vonatkozna. Ebben a helyzetben az alacsony társasági adója miatt Magyarország versenyhátrányba kerülne a 15 százalékos globális elvonás bevezetésével – ezért a magyar kormánynak nem érdeke a minimumadó bevezetése, akkor, amikor az itt működő multik más adókat is megfizetnek – mondta Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere. Az elmúlt hónapokban kialakult geopolitikai helyzetre – ukrajnai háborúra, emelkedő inflációs és kamatkörnyezetre - hivatkozva a magyar kormány immár elutasíthatja az adó bevezetését – tette hozzá a szakértő. Bagdi Lajos szerint a magyar vétó nyomán az Európai Unióban patthelyzet alakult ki, így az már biztos, hogy 2023 januárjától Magyarország nem fogja bevezetni a globális minimumadót.

Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint van igazság azokban a felvetésekben, hogy az EU túlságosan előreszaladt a jogalkotásban, hiszen

egy őszi republikánus fordulat esetén az USA valószínűleg kihátrálna a globális minimumadó mögül. 

Ugyanakkor a javaslatot az unió másik 26 kormánya támogatta, így olyan kép alakul ki, mintha csak a magyar kormány tudna féléves távlatokban gondolkodni, s ez önmagában is elgondolkodtató - fogalmazott Karsai Gábor. Az is valós érv, hogy a 15 százalékos adó a magyar adórendszerben emelést jelentene, ez pedig rontaná magyar kormány által a hazai adórendszerről kialakított képet. Ám ezen megfontolások mellett szempont lehetett, hogy a kormány a globális minimumadó megfúrásával üzen az Európai Unió vezetőinek, hogy ha kell kész más ügyekben is vétózni. Az Orbán-kormány az elmúlt hónapokban elszigetelődött az EU-ban, így az egyetlen lehetősége az ehhez hasonló szurkálások. A globális adót az unió másik 26 kormánya támogatta, egy józan kormánynak fel kell tudni mérnie, hogy milyen ügyekben kell mindenáron kitartani álláspontja mellett - tette hozzá az elemző.

Mol. OTP, Wizz Air menekülhet meg a multiadó elől

A globális multiadó azon cégekre vonatkozna, amelyeknek az árbevétele globálisan meghaladja az évi 750 millió eurót, vagyis a 300 milliárd forintot. Ebből a szempontból több magyar cég is érintett, hisz az OTP, a Mol, a Richter, az állami MVM-csoport vagy épp a Wizz Air Hungary Zrt. árbevétele is bőven meghaladja ezt a küszöböt, vagyis ezen cégek jövedelmezősége a jövőben csökkenhet, ám sok függhet a részletszabályoktól. A PM még tavaly készült számításai szerint 24–160 milliárd forinttal kellene éves szinten több adót fizetniük a Magyarországon megtelepedett multinacionális cégek leányvállalatainak, ha életbe lép a globális minimumadó. Igaz, a számítások még 12,5 százalékos adókulcsra készültek, miközben a minimumadó 15 százalék lesz, így a várható bevételnövekedés a PM által becsültnél magasabb lesz. Ma a szakértők - 15 százalékos adóval számolva -, legalább száz milliárd forintos pluszbevételről beszélnek. Az adó nagy részét természetesen nem a magyar „multik” fizetnék, hanem az olyan nagy, jellemzően autóiparban érdekelt cégek, mint a Audi, a Mercedes, a Samsung. 

A Fidesz szerint nagy ára lenne a multiadónak

A Fidesz az elmúlt napokban azzal magyarázta a kormány vétóját, hogy a globális minimumadó általános adóemelést jelentene a társaségi adózásban, ez pedig a munkahelyteremtést akadályozná. Szijjártó Péter külügyminiszter a hétvégén már egyenese azzal riogatott, hogy szerinte a globális multiadó megemelte volna a társaságok terheit, ami áremelkedést és további inflációt hozott volna. Ezek a hamis érvelések és  a parlament tegnapi ülésén már nem kerültek elő. Tállai András, pénzügyi államtitkár a keddi vitában elmondta, hogy a kormány szerint is indokolt lenne a fellépés a multicégek adóelkerülése ellen, és az óriáscégek adóztatását továbbra is támogatja a magyar kormány, ám a minimumadó bevezetését nem. Magyarországon jelenleg 9 százalék a társasági adó, ez jelentős előnyt, a 15 százalékos adó bevezetésével viszont Tállai szerint megszűnne az adóverseny. Az olyan országok, mint Magyarország elvesztenék adóelőnyüket, ezért nem támogatja a kormány a minimumadó bevezetését - öntött tiszta vizet a pohárba az államtitkár.

Vajda Zoltán, az MSZP képviselője szerint hamis a kormány azon érvelése, hogy a multiadó rontaná az ország versenyképességét, különösen akkor, amikor 800 milliárdos különadót akaszt a kormány a cégek nyakába, amit nem mellesleg továbbhárítanak az emberekre. Nagyon fontos a versenyképesség, de nem csak alacsonyan tartott adókkal lehet tőkét vonzani – tette hozzá a képviselő. 

Az ellenzéki képviselők szerint egyértelmű, hogy a kormány a multiadó elutasításával nem a magyarok érdekeit, és nem is a költségvetés érdekeit, hanem a multik érdekeit képviseli – így fogalmazott többek között Jámbor András, a Párbeszéd képviselője. Dávid Ferenc a Demokratikus Koalíció képviselője szerint a kormány a magyar vállalkozások helyett a külföldieket védi, és bár minden európai kormány támogatja a kezdeményezést a globális minimumadóról, az Orbán-kormány lemond az ebből fakadó bevételről. Azzal, hogy elutasítja ezt az adót, úgy tűnik, a kormánynak az a szándéka, hogy az extraprofitadó alanyain túl más nemzetközi vállatoknak ne keletkezzen többletfizetési kötelezettsége, és ezzel a globális nagy multinacionális vállalatok pártjára állt – vélekedett a DK képviselője.

Képalá

Rövidlátás

Karsai Gábor

A javaslatot az unió másik 26 kormánya támogatta, így olyan kép alakul ki, mintha csak a magyar kormány tudna féléves távlatokban gondolkodni

100 milliárd forint bevételről mond le a kormány a vétóval 

A globális multiadó azon cégekre vonatkozna, amelyeknek az árbevétele globálisan meghaladja az évi 750 millió eurót

Képalá-alsó cikk: A parlamenti vitában elbeszéltek egymás mellett a képviselők