Lázár János: a XXI. század Magyarországához semmi köze nincsen a vármegye elnevezésnek

Mindezt még 2011-ben mondta a miniszter. Azóta eltelt több mint egy évtized, így lehet, hogy változott a véleménye.

„Nem jó történeti aspektusai vannak. (...) Sokkal inkább azt gondolom, amit nekem egy hódmezővásárhelyi választó mondott, hogy annak, akinek cseléd vagy napszámos volt a nagyapja vagy dédnagyapja, annak mást jelent a vármegye, mint aki a XII. kerületből szemléli a világot” - jelentette ki Lázár János még 2011-ben a vármegye elnevezés kapcsán.

Mint a 444 felidézte, az Alaptörvény első tervezetébe is beleírták ugyanezt, de akkora vitákat váltott ki, hogy inkább kivették a végleges változatból. A vármegyés ötletnek belső ellenzői is voltak, élükön Lázár Jánossal és Harrach Péterrel, a Fidesz és a KDNP frakcióvezetőivel. Az Alaptörvény elfogadása előtt néhány héttel közösen nyújtottak be módosítót annak érdekében, hogy maradjon a meglevő elnevezés.

A parlamenti vitában Pálffy István (KDNP) nehéz, de eldönthető kérdésnek nevezte a dolgot. Azt mondta, a magyar vármegyerendszer egy „gyönyörű történelmi hagyomány”, de az új alaptörvény Magyarország XXI. századi közigazgatásának modern alapjait kívánja lerakni. A kormánypárti frakciók végül elvetették a vármegyés ötletet, 264 igen és 41 nem szavazattal fogadták el Lázár és Harrach módosítóját.

A téma azt követően került az érdeklődés középpontjába, hogy kedd este Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője benyújtotta az Alaptörvény immáron sokadik módosítását, mely szerint ismét vármegyének hívnák a megyéket.

Frissítés: Lázár János véleménye most sem változott.