Oroszország és Kazahsztán viszonyának megromlására, a két ország közötti kereskedelmi konfliktus kitörésére utaló híresztelések láttak napvilágot, miután Kaszim-Zsomart Tokajev kazah államfő nem a Kreml szájízének megfelelő kijelentéseket tett múlt pénteken a szentpétervári gazdasági fórumon. A közép-ázsiai ország vezetője egyfelől kizárta, hogy hazája elismerné az önkényesen kikiáltott ukrajnai szakadár népköztársaságokat, másfelől azt mondta, nem kívánják megsérteni az Oroszországra kirótt nyugati szankciókat. Tokajev megszólalásának külön élt kölcsönzött, hogy azokat Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes jelenlétében tette. Úgy tűnt, Moszkva válasza nem várat sokáig magára.
A Kommerszant orosz üzleti napilap vasárnap arról ír, hogy másnap felfüggeszti működését a fekete-tengeri Novorosszijszk orosz üzemeltetésű terminálja - ezen keresztül bonyolítják a nyugatra irányuló kazah olajexport jelentős hányadát. Az újság szerint a leállás oka, hogy több mint 50 veszélyes objektumot, potenciálisan II. világháborús torpedókat és aknákat találtak a tengerben. Az időzítés ugyanakkor felettébb gyanús volt, és úgy látszott, hogy kazahok sem hagyják ezt válasz nélkül. Számos térségbeli hírportál, köztük a belarusz rezsimkritikus Nexta arról számolt be hétfőn, hogy Kazahsztán blokkolta a területén keresztül keletre irányuló orosz szénszállítmányokat, összesen 1700 vagonnyi tüzelőanyagot tartóztattak fel. Csakhogy semmi sem az volt, mint aminek látszott. Bolat Akcsulakov kazah energiaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy már múlt héten - azaz Tokajev szentpétervári produkciója előtt - jelezte a nur-szultáni parlamentnek, hogy átmeneti leállás várható Novorosszijszkben. Az orosz szénszállítmányok megakasztásáról szóló jelentéseket pedig a kazah iparügyi és infrastruktúrafejlesztési minisztérium kacsának minősítette. Kereskedelmi konfliktusról tehát szó sincsen, ám ez nem azt jelenti, hogy felhőtlen lenne a két ország kapcsolata.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió igencsak feszültté tette viszonyt. Putyin birodalmi újraépítéséről szőtt álmai Kazahsztánra mint volt szovjet tagköztársaságra nézve is vészjóslóak.
Az orosz elnök a szentpétervári fórumon arról beszélt, hogy az volt Szovjetunió teljes területét a történelmi Oroszország részének tekinti. Tokajev az eseményen nem szállt vitába Putyinnal, sőt hízelgett is neki, ám közben felháborodásának adott hangot a hazájáról az orosz médiában megfogalmazott “hamis állítások” miatt.
Mint ahogyan arra a közép-ázsiai térséggel foglalkozó amerikai székhelyű Eurasianet is rámutatott, nincs hiány azokból az orosz megmondó emberekből, akik megkérdőjelezik a kazah nemzet létjogosultságát, területi követeléseket fogalmaznak meg az országgal szemben, vagy bírálják olyan légből kapott vétségekért, mint az oroszajkúak elnyomása. Sok orosz kommentár nehezményezi azt, hogy Kazahsztán semlegességre törekszik az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Hálátlannak tartják Tokajevet annak fényében, hogy januárban Oroszország vezényletével a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSzSz) biztonsági erői bevonultak Kazahsztánba, segítettek elfojtani az elmúlt 30 év legnagyobb kormányellenes tüntetés sorozatát és megszilárdítani az elnök hatalmát. A kazah államfő azonban nem érzi úgy, hogy Moszkva adósa lenne. A Rosszija24 orosz hírcsatornának adott múlt szerdai interjúban kifejtette: az orosz segítség nem jelenti azt, hogy Kazahsztánnak mostantól “örökre szolgálnia kellene Oroszországot és meg kellene hajlania előtte.” Magyarán szólva: a közép-ázsiai ország nem kíván egy új orosz birodalom csatolmánya lenni.
Kazahsztán külpolitikáját - függetlenné válása óta - a különböző hatalmak közötti egyensúlyozás határozta meg, diplomatái Oroszországgal, Kínával, az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, Törökországgal és Iránnal egyaránt próbáltak folyamatosan kiegyensúlyozott kapcsolatokat fenntartani. Részben ez biztosította a Tokajev-rezsimnek a szükséges mozgásteret ahhoz, hogy az ukrajnai háború kitörését követően látványosan távolságot tartson az oroszoktól, például lemondja májusban a győzelem napi ünnepségeket. A nur-szultáni vezetés azonban nincs könnyű helyzetben, mivel a kazah kőolaj- és földgázexport zömében orosz gázvezetéken és terminálokon keresztül jut el külföldre - ezért arra is ügyelni kell, hogy ne rúgja össze a port a Kremllel.
Tokajev mindenesetre tényleg hálás lehet Putyinnak, de nem kizárólag a januári beavatkozásért, hanem azért, mert a KBSzSz békefenntartói rövid időn belül ki is vonultak az országból. Az orosz katonák általában nem szokták elsietni a távozást, ahogyan ezt hazánk történelmi tapasztalatai is bizonyítják. Nemrég Belarusz is szembesült ezzel a jelenséggel - a februárban közös hadgyakorlatokra érkező csapatok máig nem hagyták el az országot.
