poszt-covid-szindróma;Semmelweis Egyetem;pandémia;kezelés;

2022-06-24 06:00:00

„Úgy köhögtem, hogy hosszú percekig képtelen voltam megszólalni” – Gyógyulás után is hónapokig lehet szenvedni a hosszú Covidtól

A Semmelweis Pulmonológiai Klinikáján az elsők közt kezdtek foglalkozni a súlyos megbetegedésen átesett páciensek rehabilitációjával. A „hosszú Covidról” még kevés a tapasztalat, csak annyi biztos, hogy akit elér, az kezelésre szorul.

Kezeket a tarkóra! Beszívjuk a levegőt! Hajolunk baloldalra! Nyíljon az a bordakosár! Vissza középre! Emlékeznek? Mintha forró levest hűtenénk: kifújás – zajlik a légzőtorna a Semmelweis Egyetem poszt-Covid ambulanciájának tornatermében a Pulmonológiai Klinikán. Két férfi és egy nő igyekszik tartani a ritmust. Valamennyien túl vannak a betegségen, most éppen a poszt-Covidból próbálnak újra talpra állni. Kinek könnyebb, kinek nehezebb, akárcsak a mozdulat. Egyikük, a negyvenes férfi kicsit magát is megmosolyogva említi, hogy korábban, a gyógytorna hallatán, maga is csak legyintett, mostanra megváltozott ez is.

– Amikor én először jöttem az órára, másfél-két kilométernyit kellett sétálnom idáig. Ezalatt többször is meg kellett állnom pihenni. A bejáratnál mint a vízfolyás, úgy köhögtem, hosszú percekig képtelen voltam megszólalni is. Három hete járok ide tornázni, mindig gyalog, ugyanaz a táv, de már köhögés, légszomj nélkül is képes vagyok ennyit megtenni. S mi több még folyamatosan beszélni is. Óriási élmény!

A Semmelweis Pulmonológiai Klinikáján tavaly májusban, az elsők közt kezdtek foglalkozni a súlyos koronavírus-megbetegedésen átesett páciensek rehabilitációjával.

A gyógytornázó férfinak gyakorlatilag néhány napos, enyhe tüneteket okozó covid-fertőzéséből meggyógyulva is megmaradt a levertsége, új elemként jött a fáradtság, a szédülés, az álmatlanság. Háziorvosa hosszasan próbálkozott hagyományos tüneti terápiával, sőt az ekkora már állandósuló köhögésére antibiotikummal is.

– Olykor egy-egy panaszom enyhült, majd újra jelentkezett – idézi fel. A háziorvosa végül beutalta a Semmelweis Egyetem post-covid ambulanciájára. – Akkor már ismert volt, hogy itt működik rehabilitációs program is, vagyis azzal biztatott: komplex kezelést kaphatok.

Varga János megerősíti, hogy többféle eszközt is bevetnek a betegség ellen, amely magában foglalja a mellkasi fizikoterápiás technikákat és légzési segédeszközöket egyaránt. Szerinte sokaknak okoz gondot, hogy ugyan a covid betegségükből meggyógyultak, mégsem érzik magukat olyan jól, mint azelőtt.

A kórról még világszerte elég kevés a tapasztalat, csak annyi biztos, hogy akit elér, az kezelésre szorul. A londoni Imperial College tavaly júniusi tanulmányban félmillió angol felnőtt beszélt a Covid-betegségről. Ebből az derült ki, hogy az érintettek több mint egyharmadánál 12 héttel később is volt legalább egy tünet.  Egy másik, a Leicesteri Egyetem által vezetett kutatás adatai szerint, a kórházi kezelésre szorult covidosok többsége, tízből hét nem gyógyult meg teljesen öt hónappal a hazabocsátásuk után sem. Az érintettek közül minden ötödik (17,8 százalék) teljesen elvesztette a munkaképességét, és további ötödük (19,3 százalék) is csak korlátozottan volt képes elvégezni feladatait. A Covid-19-en átesettek fele továbbra is fáradtságról panaszkodott, csaknem minden harmadik továbbra is szenvedett a szaglása elvesztésétől, minden negyedik légszomjról, és úgynevezett agyi ködről, koncentrációs nehézségről számolt be.

Akik hozzánk kerülnek – mondja Varga János – gyakran arról panaszkodnak, hogy például míg korábban gond nélkül lefutottak akár öt-tíz kilométert is, ez mostantól már nem megy. De nehézséget okozhat néhány lépcső, kisebb emelkedő is. Gyorsabbá válik a szívverésük, gyakran megállítja őket a légszomj, a köhögés. Itt a klinikán elsősorban a tüdőgyógyászati jellegű tünetekre panaszkodó betegekkel foglalkoznak, de kiszűrhetnek a megbetegedéshez kapcsolódó kognitív funkciós zavart, illetve kardiális társbetegségeket is.

Akik jelentkeznek, azokon először egy komplex állapotfelmérést végeznek. Varga János szerint ennek része a mellkasi CT vagy röntgen, légzésfunkciós vizsgálat, EKG, teljes labor. Van egy hat perces járástávolság teszt, egy kardiopulmonális terheléses vizsgálat, amelyből kiderül, hogy a szívnek és a tüdőnek együttesen milyen a teljesítőképessége. – Különböző életminőséget felmérő illetve pszichológia teszteket is tudunk végezni. Az eredmények, leletek ismeretében állítjuk össze a három hetes rehabilitációs programot – mondja.

Varga János szerint egyfajta szerencse, hogy a Covid-19 vírus nem okoz visszafordíthatatlan tüdőfibrózist (amikor kötőszövet veszi át a tüdőszövet helyét). Így például a gyógytornász segítségével olyan légzéstechnikákat tanulhatnak meg a betegek, amelyekkel olyan tüdőterületeket tudnak bevonni a lélegeztetésükbe, amik eddig kevésbé, vagy egyáltalán nem vettek részt benne. Ezáltal pedig növelhetik a légzési térfogatát a tüdejüknek. Emellett fontos a szervezet fittségének erősítése is. Egyebek mellett e célt szolgálták a tornateremben lévő szobakerékpárok, ergométeres evező- és futópadok.

A klinikán főként 50-60 éves betegek rehabilitációja zajlik, de vannak a harmincas, negyvenes éveikben járó érintettek is.

A program tartalmaz különböző mellkasi fizikoterápiás eljárásokat, például légzőtornát, kontrollált légzési technikák megtanulását, mellkas-mobilizációt.

Maga a rehabilitáció kórházban megkezdett, de „bejárós” ellátás keretében zajlik. Az első hetekben a betegek megtanulják azokat a kontrollált légzési technikákat, amelyek erősítik a tüdejüket, növeli az állóképességüket.

– Például azzal a gyakorlattal, amikor a tarkóra emelt kézzel kell oldalra dőlni, a törzs ellen oldala megnyúlik, így a belégzett levegő azon a területen már kicsit jobban hasznosul – kapcsolódik a beszélgetésbe Géczi Ádám vezető gyógytornász. – Minden olyan gyakorlatot, amelyben a karok is részt vesznek, azért szeretünk alkalmazni, mert nyomatékosítja, hogy figyeljünk a helyes testtartásra a légzés alatt. Ha erre odafigyel a páciens már nagyobb légzéstérfogattal képes dolgozni a torna alatt. A gyakorlatok fokozatosan épülnek egymásra a lehető legkönnyebbtől a lehető legnehezebbekig. Hogy kinek mi a legkönnyebb vagy a legnehezebb, az az egyéni terhelhetőségétől függ – mondja. Géczi Ádám azt is hozzáteszi, hogy ide a legtöbb beteg erős köhögési rohammal érkezik, ami általában két-három alkalom után már jelentősen mérséklődik. Ez a siker egyben azt is jelzi, hogy sikerül alkalmazniuk a légzéstechnikát, amivel már képesek hatékonyan átlélegeztetni a tüdejüket. Az érdemi javuláshoz azonban legalább tíz alkalomra van szükség. Ezeket a gyakorlatokat otthon is tudják majd végezni.

Két-három hónap múlva újabb vizsgálatokkal ellenőrzik a betegek állapotát. A főorvos szerint olykor maguk is megdöbbenek, hogy még az olyan páciensek is, akiket sok hétig lélegeztettek géppel, vagy hosszasan tartották műtüdővel életben, a program végére vagy minimális tünetekkel, vagy maradványtünetek nélkül gyógyulnak.