V4-ek;

A V4 miniszterelnökeinek találkozója Boris Johnson brit kormányfővel Londonban 2022. március 8-án

- Orbán Viktor ezt is elérte, V1 lett a V4-ből

Lengyelországtól vette át 2021. július 1-től a V4 elnökségét Magyarország, a hónap végén pedig Szlovákiának adja át a stafétát. Az őrségváltásnak azonban nyoma sincs a szlovák sajtóban, annál inkább annak, hogy ugyancsak júliustól Szlovákia tölti be a slavkovi hármak (S3) elnevezésű regionális együttműködés soros elnökségét.

Az S3 ugyancsak egy közép-európai regionális együttműködési fórum, amelyet Csehország, Ausztria és Szlovákia hozott létre 2015-ben, amelyről létrejöttének pillanatától megfogalmazódott, hogy a V4-ek alternatívája próbál lenni. Akkor ugyan még csak kettészakadóban volt a visegrádi csoport, a magyar-lengyel illiberális, EU-ellenes dacszövetség még működött, a cseh-lengyel vezetés azonban egyre nyilvánvalóbban távolodott a Budapest-Varsó tengelytől. A szlovákiai és csehországi kormány, illetve államfőváltások tovább mélyítették a szakadékot, a V4-ek gyakorlatilag formális, üres keretté vált.

A tavaly júliustól kezdődött magyar soros elnökség mottója ugyan az volt, hogy „V4 – Indítsuk újra Európát”, ám ehelyett magát a 30 éves együttműködést temette el, ha nem is végérvényesen, átmenetileg mindenképpen. Ehhez a kegyelemdöfést Oroszország Ukrajna elleni háborúja adta meg, de a V4-ek enélkül is a kimúlás jegyeit mutatta.

Már az év elején sokasodni kezdtek az új cseh kormány tagjai részéről érkező bírálatok a magyar és lengyel illiberális vezetésről, Petr Fiala miniszterelnök pedig kerek-perec kijelentette, hogy van élet a V4-en kívül is. A magyar-szlovák viszonyban, mióta 2020 tavaszán az új kormányban a liberális Ivan Korcok vette át a külügyi tárca vezetését, egyre több feszültség került felszínre, Pozsony és Budapest látványosan nem találta  azt a közös nevezőt, amelyre ez az együttműködés alapulhat.

Az ukrajnai háború kapcsán tanúsított magyar álláspont végképp szétzúzta a V4-et. 

Petr Fiala cseh kormányfő márciusban már nem vett részt Brüsszelben a visegrádi vezetők uniós csúcstalálkozó előtti szokásos egyeztetésén, ehelyett osztrák kollégájával tárgyalt. A magyar elnökségnek botrányos körülmények között ejtenie kellett a V4-es védelmi miniszterek Budapestre tervezett tanácskozását, miután azt sorra bojkottálták a résztvevők azt követően, hogy Jana Cernochová cseh védelmi miniszter nyilvánosan azzal indokolta távolmaradását, hogy a magyar kormánynak „ fontosabb az olcsó orosz olaj, mint az ukránok vére”.

Orbán Viktor kormányának nyilván Varsó eltávolodása a legnagyobb csapás. Ez viszont ma már cáfolhatatlan tény. Orbán lengyel illiberális szövetségesei – Jaroslaw Kaczynski, Mateusz Morawiecki – rendre bírálják a magyar miniszterelnököt, március 15-én a lengyel békemenetes tüntetők sem voltak hajlandók Budapestre jönni, Andrzej Duda elnök pedig nem fogadta a leköszönő Áder Jánost, aki a lengyel-magyar barátság napján kívánta megejteni lengyelországi búcsúlátogatását.

Liszicsanszk oroszok általi elfoglalása csak idő kérdése, de maradt azért némi reménysugár az ukrán erők számára.