Hortobágyi Endre akár a legnagyobb magyar festők között is lehetne, de élete máshogy alakult: politikai okok miatt nem vették fel a Képzőművészeti Főiskolára, így később sem állíthatott ki, noha absztrakt képei már az 1960-as években bizonyították tehetségét. Két kurátor, Bánki Ákos képzőművész és Schneller János művészettörténész azonban két éve úgy döntött, újra a köztudatba emeli Hortobágyi életművét, hogy méltó helyre kerüljön a magyar művészettörténetben. A nemrég újranyílt Resident Art Budapest galériában most az alkotó számos tusrajza és festménye tekinthető meg a 60-as évektől egészen 1998-as haláláig.
A művész (újra)felfedezése rendhagyó módon történt: Bánki Ákos 2017–2018 között forgatta a Tiltott absztraktok című dokumentumfilmjét, amelyben arra tett kísérletet, hogy bemutassa a magyar absztrakció alig ismert, hatvanas évek eleji történetét, melyről más korszakokhoz képest igencsak kevés információ érhető el. A feladathoz Bánki azokat az idős mestereket interjúvolta meg, akik az 1958 és 1968 között működő Zuglói Körben, vagyis Molnár Sándor képzőművész zuglói lakásán tartották találkozóikat. A csoportban olyan alkotók szerepeltek mint Bak Imre, Deim Pál, Nádler István vagy Hencze Tamás, akik idővel a magyar képzőművészeti kánon meghatározó alakjaivá váltak, és persze köztük volt Hortobágyi is, akinek a természetet idéző absztrakt képei bár magukért beszéltek, 1968-tól, a kör felbomlása után elszigetelődve alkotott.
– A forgatás során döntöttem el, hogy Hortobágyi élete és művészete egy külön filmet is megérdemel – mondta Bánki, aki 2019-ben el is készítette az alkotást, melyben megszólalt a művész volt felesége és fia, valamint Vörösváry Ákos gyűjtő, aki a nyolcvanas-kilencvenes években Hortobágyi számos jelentős művét megvásárolta, így segítve az alkotót.
A filmbemutatót követően Hortobágyi örökösei Schneller Jánossal vették fel a kapcsolatot. – Az örökösök el akartak adni a hagyatékból, de az alkotások a művész 1998-as halála óta nem voltak jelen a magyar kortárs képzőművészetben sem kiállítások, sem eladások terén. Ezért azt ajánlottam, azokat le kell fényképzeni, digitalizálni és katalogizálni, Hortobágyiról pedig egy monográfiát kell írni, hogy visszakerüljön a képzőművészeti élet palettájára – mondta Schneller, aki végül talált egy gyűjtőt, aki megvette szinte a teljes hagyatékot. Ez a lépés a két kurátornak biztosítékot adott arra, hogy nyugodt körülmények között dolgozhassa fel a képeket, és egy gazdagon illusztrált kötetet adjon ki a munkásságáról. – Egy olyan könyvet készítettünk, mely az olajképeknek nagyjából a 90 százalékát tartalmazza, beleértve az életmű jelentősebb darabjait, továbbá a művész életében született, korabeli szövegeket és két új tanulmányt is – mondta Schneller.
Hortobágyi művészete a háború utáni absztrakció szempontjából különösen fontos, hiszen az 1945 és 1948 között működő Európa Iskola megszűnésével tíz éven át nem volt szellemi műhelye a magyar absztrakciónak. Az 1958-ban megalakult Zuglói Kör azonban újra felvette a fonalat, így a tagok olyan kortárs nyugat-európai művészeti irányzatokkal ismerkedtek meg, melyek Magyarországra már nem jutottak el, valamint olyan teoretikus írásokat olvashattak, melyeket a hivatalos oktatás keretében nem lehetett elérni. A szamizdat szövegeket franciából, angolból, németből fordították és gépeltek le, miközben inspirálta őket a Párizsból érkező lírai absztrakció, melynek lényege, hogy a képek mindig megtartják a kapcsolatot a természeti látvánnyal.
– A Molnár Sándor vezette körben ezt az absztrakciót tanulmányozták és ennek szellemében alkottak a fiatal festők. A kör szétesésével azonban szinte mindannyian elfordultak ettől az vonaltól, és más-más irányba fejlődött tovább a művészetük. Hortobágyi azonban hiányzó láncszemként a hetvenes-nyolcvanas években konzekvensen továbbfejlesztette a lírai absztrakciót – mondta Schneller, hozzátéve, a képek látásmódja a kilencvenes években tovább redukálódott, hogy végül a kalligráfiát idéző erőteljes gesztusokból épüljenek fel. Ezek az ecsetnyomok azonban nem a pillanat művei: Hortobágyi évtizedeken át érlelte a motívumokat, hogy végül nagy méretű olajképekben nyerjék el végső formájukat.
Infó 1:
Egy hiányzó láncszem: Hortobágyi Endre kiállítása
Resident Art galéria (Budapest, VIII. kerület, Horánszky utca 5.)
Megtekinthető július 16-ig. Nyitva: szerda, csütörtök, péntek: 13:00–18:00, szombat 10:00–13:00
Infó 2:
Egy hiányzó láncszem: Hortobágyi Endre festészete
Szerkesztette: Bánki Ákos, Schneller János
Garten Kortárs Művészeti Alapítvány 2021, 248 oldal
Új galéria
A jelen kiállítás a Resident Art Budapest galériában tekinthető meg, mely a korábbi, nyolcadik kerületi A.P.A. galéria helyén nyílt meg májusban. – Egyre több művész és gyűjtő kérdezte tőlünk, mikor lesz saját galériánk – mondta lapunknak Schneller János, aki kollégájával, Bánki Ákossal arra törekszik, hogy a száztíz négyzetméteres kiállítótérben a saját művészkörük kiemelkedő alkotóit képviselhessék.
