Hétfő délelőtti kereskedésben tovább zuhant a forint árfolyama, egy euróért 404,7 forintot is kértek. Ez újabb és már sokadik történelmi mélypontot jelent, amellyel párhuzamosan a lengyel złoty is gyengült, a cseh korona viszont erősödött a hétfői kereskedésben.
A két valutával ellentétben a forint folyamatosan leértékelődik, az elmúlt 12 hónapban a 15 százalékot veszített az értékéből: ma egy euró közel 405 forint, egy évvel ezelőtt még 350 forinton jegyezték.
A forint gyengülését jelentős részben az Orbán-kormány és a jegybank elhibázott gazdaságpolitikája okozza: a kabinet az elmúlt bő két évben 13 ezer milliárd forintos államháztartási hiányt csinált, ez a pénz részben ott kereng a gazdaságban, ami inflációt és forintleértékelődést okoz. A jegybank az elmúlt években tartósan gyengítette a forintot, a reálkamatot alacsonyan tartotta – az a jelenlegi 7,25 százalékos irányadó kamat és 10,7 százalékos hivatalos infláció mellett is mélyen negatív –, és ez további nyomást gyakorol a forintárfolyamra.
A forintgyengülés harmadik oka az Orbán-kormány konfliktusos külpolitikája, aminek eredményeként elzáródtak a brüsszeli pénzcsapok, és így évi 4-5 milliárd eurónyi tőkebeáramlás marad el, amely korábban támaszt adott a forintnak. A negyedik ok az ukrajnai háború – a kormány mind az inflációt, mind a forint leértékelődését erre igyekszik fogni, ám a forinton kívül a háború kitörése óta egyetlen kelet-közép-európai valuta nem értékelődött le a forinton kívül, így valójában az árfolyam esetében nincs semmilyen háborús hatás, ez csak kormányzati propaganda.
A forint így egy kormányváltás, vagy legalábbis egy gyökeres politikai irányváltás után tudna erősödni. Vagyis Orbán-kormánynak ki kellene egyeznie az Európai Unióval, helyre kellene állítani a jogállamiságot, ez esetben már jöhetnének az uniós pénzek, ekkor tudna tartósan erősödni a forint. Segítene forintnak az infláció csökkenése is, ám a magyar drágulás még mindig felfutóban van, de támaszt adhatna egy erőteljes jegybanki kamatemelés is.
Az elemzők szerint az infláció szeptemberig még emelkedni fog, 12 százalékon tetőzhet.
A jegybank holnap ugyan kamatdöntő ülést tart, de nem a 7,25 százalékos, irányadó kamat emeléséről döntenek, ami csak csütörtökön várható, hanem az alapkamathoz nyúlhatnak. Vagyis elvileg az MNB Monetáris tanácsának holnapi ülésétől nem várható érdemi kamatdöntés, pedig a piac ezt várná. Az alapkamat várható emelése önmagában nem tudja erősíteni a forintot, ugyanis jelenleg az alapkamat szintjének nincs hatása. Az MNB kettős kamatrendszere - az alapkamat, valamint az irányadó egyhetes betéti kamat -, tovább bonyolítja a helyzetet. Az MNB kedden publikálja új inflációs prognózisát is, amit az elmúlt fél évben – példátlan módon -, már harmadszor emelnek fel: tavaly decemberben még 5,1 százalékos inflációt jósoltak 2022-re, ezt márciusban 7,5-9,8 százalékra emelték, majd most várhatóan az előrejelzésüket tíz százalék fölé tolják.
