A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 185 bázisponttal 5,9 százalékról 7,75 százalékra emelte az alapkamatát kedden. Ez immár tényleges kamatemelés, hiszen az irányadó kamat eddig 7,25 százalék volt. Az elemzők arra számítottak, hogy Monetáris Tanács a korábban megszokott 50 esetleg 75 bázisponttal emeli a kamatot, ezért is volt meglepetés a döntés. Virág Barnabás az MNB alelnöke keddi sajtótájékoztatóján azzal indokolta a váratlan mértékű kamatemelést, hogy az infláció tovább emelkedik az idén, és 2023-ban is magas marad. Az MNB friss prognózisa szerint a májusi 10,7 százalék után már júniusban 11-12 százalék közé emelkedik a pénzromlás üteme és őszig még további emelkedés várható. A jegybank azzal számol, hogy az tetőzés után lassú, elhúzódó csökkenés jön, ezért decemberig 10 százalék felett marad a mutató.
Mindezek fényében a jegybank kénytelen volt újra emelni inflációs előrejelzését, így idén éves átlagban 11-12,6 százalékkal, 2023-ban 6,8-9,2 százalékkal emelkedhetnek az árak, és csak 2024-ben csökkenhet az elfogadható mértékre, a 2,5-3,5 százalékos tartományba a pénzromlás üteme. Virág Barnabás megjegyezte az infláció lefutását befolyásolja majd kormányzati árstopok kivezetése, de ennek ütemezésről a jegybank semmilyen információval nem rendelkezik.
Az MT véleménye szerint a magas inflációnál egy rosszabb dolog van, az elhúzódóan magas infláció - idézte az alelnök a testület bölcs mondását. Ezért a tanács erőfeszítéseinek „110 százalékát az infláció elleni harcra összpontosítja”. Ezért mindaddig, amíg az inflációs várakozások emelkedni fognak, a jegybank is folytatja a monetáris kondíciók szigorítását, vagyis itt még messze nincs vége a kamatemelési ciklusnak – jelezte a jegybank alelnöke.
Suppan Gergely a Magyar Bankholding vezető elemzője arra számít, hogy az erős inflációs kockázatok miatt 8,50 százalékos csúcsig emelkedhet a jegybanki alapkamat a jelenlegi 7,75 százalékról. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második félévétől számít, amennyiben az inflációs folyamatok arra utalnak, hogy az infláció 2023 után visszatérhet a 2-4 százalékos toleranciasávba. Így a jövő év végére a 7 százalékra csökkenhet az alapkamat - tette hozzá az elemző.
A jegybank a kamatok emelésével a gazdaságban szabadon keringő pénz mennyiségét igyekszik csökkenteni, részben úgy, hogy elvileg már megéri annak egy részét bankbetétbe fektetni. Ám a reálkamat a kamatemelések ellenére továbbra is negatív, ugyanis a 11-12 százalékos infláció mellé most 7,75 százalékos alapkamat társul. Ugyanakkor a kamatemelések drágítják az új és nem fixált hiteleket, így visszaeshet a hitelből történő fogyasztás és beruházás a lakosságnál, valamint a vállatoknál is. Azzal, hogy a lakossági kereslet csökken, szintén csökkenhet az inflációs nyomás. Ugyanakkor kamatstoppal érintett hitelek terhe mindaddig nem emelkedik, míg az intézkedés érvényben marad.
A kamatemelések, a költségvetési konszolidáció és a külső sokkok – ukrajnai háború, gazdasági szankciók – miatt lelassul a magyar gazdaság növekedése. A jegybank friss prognózisa szerint 2022 egészében még benne van egy 5 százalékos bővülés, ez jövőre 2-3 százalékos tartományba eshet vissza, 2024-ban 3-4 százalékos növekedés jöhet.
Minimális forinterősödéssel járt a kamatemelés
Az elmúlt hetekben újabb és újabb mélypontot ért el a forint mind az euróval, mind a dollárral szemben, de magyar deviza az elmúlt fél évben gyakorlatilag a világ összes devizájával szemben leértékelődött. Hétfőn az euró árfolyam egészen 404,77 forintig emelkedett, vagyis csak az idén 11 százalékkal értékelődött le a forint. Kedd délelőtt 400 és 402 forint között kereskedtek az euróval, majd a váratlan mértékű kamatemelés hírére 397,5 forintig esett az euró árfolyama, ám ahogy kiderültek a részletek, lanyhult a forint izmosodása. Tartós forinterősödésre azonban csak akkor lehet számítani, ha érzékelhetően csökkenne az inflációs nyomás és megszűnnének a magyar gazdaságpolitikát övező kockázatok. Azaz érdemben csökkenne az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya, de a legfontosabb az EU-val való kiegyezés lenne, ami azt jelentené, hogy újra érkezhetnének az uniós támogatások a magyar gazdaságba.
