Orbán Viktor;menekültek;honvédelem;határőrség;határvédelem;

Orbán Viktor akkor akar határőrséget, amikor nincs menekültválság, ráadásul csupán két hónapot ad toborzásra és kiképzésre

Önálló határt védő egységet szeretne a kormány, pedig néhány éve még tévútnak tartotta ezt, ráadásul a délre vezényelt rendőröket, katonákat régóta képtelen tehermentesíteni.

Hat évvel ezelőtt – már a nagy, 2015-ös menekültválság után – a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes többsége tárgyalni sem volt hajlandó az önálló határőrség felállítását sürgető jobbikos javaslatról. Hétfőn viszont a parlamentben Orbán Viktor kormányfő azt jelentette be, hogy új feladatot adott a belügyminiszernek: „Szeptemberre egy a rendőrség keretein belül működő, de nem a rendőrökből és nem a katonákból álló új testület felállítását kérem, ami kizárólag a határvédelemmel fog foglalkozni.”

Az új testület létrehozását Orbán egyfelől azzal indokolta: nem lehet, hogy miközben keleten, egy szomszédos országban háború dúl, addig a katonák a déli határt őrzik. Másfelől szerinte tehermentesíteni kell a családjuktól távolra, a déli határra vezényelt rendőröket. Ukrajna Orosz lerohanása után kétségkívül más megítélés alá esik, hová irányítják a katonai erőket. A rendőröknél viszont szó sincs új helyzetről:

évek óta visszatérő panasz, hogy az egyenruhások határra vezénylése az érintetteknek és annak a kapitányságnak, őrsnek is nehéz, ahonnan elvonták az embereket.

A kormányfő bejelentése nem csak azért meglepő, mert korábban nem támogatták az önálló határőrség visszaállítására tett javaslatot. Azért is, mert korábban – ám erre most nem tért ki Orbán Viktor – tettek kísérletet a határon szolgálók megerősítésére, részben épp a rendőrök túlterheltsége miatt, ám ez kevés sikerrel járt. A kabinet 2016 augusztusában kormányhatározatot hozott arról, hogy a Készenléti Rendőrség állományába mintegy 3000 határvadászt toboroznak, akik egy hat hónapig tartó gyorstalpaló után ölthették fel az egyenruhát. Az ambiciózus tervek ellenére

mindössze ezer fő kezdte meg a képzést, de az nem derült ki, hogy végül hányan vették fel a nyáron forró, ősszel-télen saras, pótlék nélkül, akkoriban bruttó 220 ezer forintos fizetéssel "kecsegtető" szolgálatot. 

Azt lapunk írta meg először, hogy 2019-ben a csongrádi rendőrség – az időközben nemzetközi tiltakozásra bezárt – tranzitzónákat környékbeli munkanélküliekből toborzott, majd néhány hét alatt „kiképzett” biztonsági őrökkel őriztette.

Mindezek ismeretében kevéssé meglepő, hogy a Belügyminisztérium tegnap estig nem válaszolt kérdéseinkre, például arra,

mennyi pénzből, hány fős testületet hoznának létre és miként tudnak embereket toborozni. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi lenne az új szervezetnél szolgálatot teljesítők pontos jogállása. 

Ez többek között azért lehet fontos, mert a kormányfő beszéde szerint rendőr és katona sem lehet az új testületben, vagyis lényegében civileket képzenének ki. Csakhogy Orbán szeptemberi határidőt adott Pintér Sándor belügyminiszternek, vagyis alig két hónap alatt kellene embereket toborozni, kiképezni, így kérdés, ilyen gyorstalpaló után egyáltalán milyen feladatok ellátására kaphatnak felhatalmazást az új határvédők.

Bár a bejelentés időzítésére a katonák tehermentesítése magyarázatot adhat, az árnyalja a képet:

a kormánypropaganda ugyan a déli határra nehezedő "iszonyatos" migránshullámról, már-már háborús helyzetről beszél, a nemzetközi menekültsegítő szervezetek és a szerb belügy adatai ezt nem támasztják alá. 

Ezek szerint jellemzően néhány ezer menekült van Szerbia területén, ennél pedig jóval kevesebben a határtérségben. Az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) májusi összesítése szerint összesen 4300 menekült van Szerbiában, ami ugyan kis növekedés tavalyhoz képest, ám közben Balkán-szerte 10-30 százalékkal csökkent a menekültek száma, vagyis a Montenegróban, Észak-Macedóniában rostokoló menekültek húzódhattak át az EU-határhoz közelebb Szerbiába. Tavaly ősszel beszámoltunk arról is, hogy magában a határtérségben a hivatalos becslések szerint alig 1000-1200 menekült volt, jó részük egy Röszke-közeli kiserdőben tanyázott és onnan indultak neki estéről-estére a határkerítésnek, amit általában pillanatok alatt átléptek, majd jóval beljebb, az ország belterületén buktak le és onnan toloncolták őket vissza Szerbiába. Hogy aztán újra próbálkozzanak és újra bekerüljenek a magyar statisztikákba.

A szerb belügy adataiból úgy fest, hogy míg tavaly ősszel havonta néhány ezer menekültet toloncoltak vissza Magyarországról, addig a nyári „illegális határátlépési szezon” elejére, márciusra ez a töredékére esett vissza. 

Magyarországról alig pár száz visszatoloncolás történt.