Szabadtéri sajtótájékoztató keretében csütörtökön egy új – alkalmi – zenei formáció mutatkozott be a Városligetben: a Magyar Zene Háza Band. A zenekar népzenében, jazzben és kísérleti elektronikus zenében is utazik – derült ki az előadott számokból. Megalakulásuk története egyszerű: mind a Magyar Zene Háza (MZH) munkatársai, ahol talán nem meglepő módon muzsikusok dolgoznak, legyen szó kiállítási osztályvezetőről, koncertprogramért felelős vezetőről, produkciós menedzserről és csoportvezetőről, stúdióvezetőről, zenepedagógusról, vagy épp teremőrről. Oláh Norbert az állandó kiállítás teremőre, Magyarországon az egyik legjobb brácsás a cigányzenében – derült ki az ügyvezető igazgató, Batta András szavaiból, aki – a harmincmilliárd forintból épült intézmény szuperlatívuszokban méltatása mellett – még azt is megkockáztatta, az MZH olyan tartalmat kínál, amit a világon még senkinek sem sikerült létrehozni.
Újfajta koncertfilozófiáról beszélt, arról, hogy az alkotói társulások révén a jövő zenéje alakul itt ki, természetesen a jövő koncerttermével és a jövő közönségével. Utóbbit – még mielőtt átkeresztelte volna a Jövő Házának az intézményt, de azt az ötletet már lefoglalták a Millenáris Parkban – úgy magyarázta: a zene háza másfajta – aktív, interaktív – attitűdöt feltételez. A Zeneakadémia egykori rektora arról is beszélt, milyen nagy élmény számára, hogy az intézményben nyitni tudott a könnyűzene, a népzene és a világzene – az MZH szóhasználatában: globálzene – irányába. A zenepedagógiai program kapcsán megjegyezte: az intézmény hetven iskolával áll kapcsolatban, a gyerekek „dionüszoszi menetben” járják be az intézményt.
Horn Márton intézményigazgató beszámolójából kiderült: már 440 ezernél tart a Magyar Zene Háza látogatószáma, az állandó kiállítást január óta már több mint 40 ezren látták, a Hangdóm kísérleti produkciói több mint 35 ezer látogatót vonzottak az MZH-ba. Elmondása szerint nemrég nyílt a zenélés élményét nyújtó zenepedagógiai tér, októberben pedig bemutatják a ház első időszaki kiállítását, amely a magyar könnyűzene 1957 és 1993 közötti időszakát tekinti át. Utóbbinak kurátora a könyvtár egyik vezetője, Jávorszky Béla zenetörténész lesz. (A munkaállomásokkal bővült multimédiás könyvtár augusztusban egyébként zárva tart.)
A koncertprogramért felelős vezetőre, Halmos Andrásra hárult az a nehéz feladat, hogy a második félév rengeteg koncertprogramját ismertesse: a barokktól a k-popig. A teljesség igénye nélkül: fellép az amerikai alternatív rock meghatározó alakja, Sun Kil Moon, a Grammy-díjas bluegrass zenész, Chris Thile, a moldáviai rezesbanda, a Fanfare Ciocarlia, a dél-korai népzenét a poppal keresztező Leenalchi. Halmos elmondása szerint a dhrupad a legrégebbi zenei műfaj a világon, amelyről írásos feljegyzés fennmaradt: ennek egyik legautentikusabb előadója, az indiai Usztad Vaszifuddin Dagar is fellép a házban. Sebő Ferenccel folytatódik ősszel a kurátori hétvégék sorozata, gyimesi csángó est és a Lajtha 130 tematikus nap is lesz, augusztus végén pedig itt tartják a Magyar Jazz Napját. Az Esterházy x Esterházy esten Esterházy Péter prózája és Esterházy Pál barokk zenéje találkozik.
A továbbiakban kiderült, minden ami zene, valamiképp befér a kínálatba, a zenepedagógiai programba is: folytatódik a Rock 'n Roll szabadegyetem, a rockzenei filmklubok, a legkisebbeknek szóló Ringatók, a Live Looping zeneszerző workshopok, az Operabeavató sorozat, az idősebbeket célzó zenetörténeti programokat. Az orosz-ukrán háború elől menekülőket pedig művészeti foglalkozásokkal, ingyenes belépőjegyekkel segíti a Magyar Zene Háza. Az intézmény honlapján támogatói jegyeket is árul a menekültek megsegítésére.
