A jegybank friss Inflációs jelentésében magas, 15 százalék felett tetőző inflációval számol, s ez őszre várható. Májusban az árak átlagosan 10,7 százalékkal emelkedtek az előző májushoz képest a KSH adatai szerint, júniusban már 11-12 százalékos árindexszel számol az MNB.
A következő hónapokban még viszonylag gyors emelkedés valószínű, a tetőzést most szeptemberre várják 14-16 százalékos sávban. Ezt követően sem számolnak erőteljes lassulásra, a jegybank szerint még decemberben is 14 százalék lehet az egy évre visszatekintő pénzromlás üteme. Így az éves átlagos infláció – amihez például a nyugdíjemeléseket is igazítják – 11-12,6 százalékos sávban várható az idén. Az élelmiszerárak átlagosan 22 százalékkal is drágulhatnak, de szinte minden többe kerül majd. Ezt igazolja a termelői árak májusi, 43 százalékot meghaladó emelkedése is, hiszen ez lassan, de biztosan beépül majd a fogyasztói árakba.
A MNB tavaly decemberben még 5 százalék körüli pénzromlást jósolt 2022-re, ezt márciusban 9 százalék körüli szintre emelték, most pedig 11-12,6 százaléknál tartunk - vagyis hat hónap leforgása alatt több mint a duplájára emelték a várakozásaikat. A lakosság több oldalról is megszenvedi a várakozásokon felüli, magas inflációt. Egyrészt az áremelkedések miatt úgy emelkednek kiadásai, hogy a fogyasztását érdemben nem tudja növelni, vagy épp csökkenteni kell azt, de a pénzromlás a jövedelmeit is jelentősen erodálja. Az év elején hiába történtek komoly béremelések, a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből kiderül, azt az infláció gyakorlatilag felzabálta. Idén a reáljövedelemek még ugyan öt százalékkal emelkedhetnek, köszönhetően az év eleji választási osztogatásoknak, de jövőre ez az ütem 0,8-2 százalékra lassul. A reáljövedelmek csökkenésének oka kettős: lassul a gazdaság növekedése, jövőre a GDP alig 2-3 százalékkal nőhet, és eközben a hazai infláció tartósan magas marad.
Az infláció globálisan is magasabban tetőzik a vártnál a nyersanyag és az energiaárak emelkedése miatt. A piaci árazások alapján ezek már közel vannak a csúcshoz, azonban
a termelői árak még további növekedésére lehet számítani a következő hónapokban és még tart a termelői árak begyűrűzése a fogyasztói árakba
– magyarázta az inflációs háttérfolyamatokat Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatóján. A következő hónapokban mind a termelői, mind a fogyasztói árak még emelkednek Magyarországon, ezért emelte újfent az MNB az inflációs várakozásait - tette hozzá. És valóban, a KSH legfrissebb adatai szerint májusban a belföldi ipari termelői árak 43,3 (!) százalékkal voltak magasabbak mint egy évvel korábban. Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 55,6, a beruházási javakat gyártókban 16,5, a fogyasztási cikkeket gyártókban 24,9 százalékkal emelkedtek az árak. A fogyasztói árak emelkedésére ez utóbbiak hatnak leginkább, bár termesztésen a magas energiaárak is beépülnek minden termékbe.
AZ MNB szerint amíg nem áll le a termelői árak növekedése, nem is lehet remélni, hogy lassuljon a fogyasztói áremelkedés üteme. Erre érdemben csak 2023 második felében lehet számítani – már ha hihetünk a jegybanki elemzőknek. Eszerint a jövő év decemberére gyors ereszkedés után 3-4 százalék közelébe lassulhat a pénzromlás üteme. Így 2023-ban éves átlagban a jegybanki elemzők mai tudása szerint 6,8-9,2 százalékkal emelkedhetnek azt árak, vagyis magas marad az infláció. Ha valóban sikerül az inflációt a jövő év végére leszorítani, akkor 2024 lehet az első év, amikor elfogadható mértékűre csökken a pénzromlás. Ezt most 2,5-3,5 százalékos sávba teszi az MNB.
Az MNB szerint magyar inflációt jelentős mértékben az élelmiszerárak húzzák: májusban 10,7 százalék volt az 12 havi drágulás, ám az élelmiszerek átlagos áremelkedése már ekkor elérte 20 százalékot és Baksay Gergely közlése szerint a következő hónapokban az élelmiszer-áremelkedés üteme 20 százalék fölé emelkedik. Nagy kérdés mi történik a nyári hónapokban, ugyanis az elmúlt években júliusban és augusztusban már jellemzően nem emelkedtek az árak.
Erre idén kicsi az esély, ezért éves átlagban 22 százalékos élelmiszer-áremelkedésre számít most az MNB, ami közel duplája a 11,8 százalékos inflációs előrejelzésnek.
Mindennek emelkedik az ára, az ipari termékeknél 11,7, a szolgáltatásoknál 10,4, az üzemanyagoknál 11 százalékos áremelést várnak. A várható inflációnál lassabban csak az alkohol és dohánytermékek drágulnak, itt éves szinten 9,9 százalékos áremelést jósolnak az MNB elemzői, akik arra számítanak, hogy a rezsicsökkentés, vagyis a lakossági energiaárak támogatása tartósan fennmaradnak, az árstopok - élelmiszer, üzemanyag - azonban szeptembertől kezdődően a jövő év közepéig fokozatosan megszűnnek.
Jerome Powell: tartósan magas maradhat a globális infláció
Miközben az MNB abban bízik, hogy 2023 végére normalizálódik Magyarországon az infláció, a világ nagy jegybankárai egyre jobban aggódnak, hogy a világgazdaság inflációs folyamatai átalakulnak. Jerome Powell, az USA jegybankja a Fedral Reserve elnöke szerint egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a magas inflációs környezet velünk marad, melynek következtében az utóbbi 20 év „jegybanki nagykönyvét” ki lehet hajítani a kukába. Powell szerint vége a globalizáció inflációt csökkentő hatásának, sőt épp az ellenkezője, de-globalizáció, a termelés visszatelepítése várható az alacsonyabb hatékonyság és költségnövekedés ellenére is. Angol kollégája, Andrew Bailey hozzátette, hogy míg az utóbbi évtizedekben a túl alacsony inflációval kellett megküzdeni, addig most a pandémia és a háborús konfliktus okozta ellátási nehézségek miatt bekövetkező árnövekedést kell valahogyan letörni. Mindez az EKB panel beszélgetésén hangzott el, ahol az európai jegybankárok mellett a brit és amerikai döntéshozók is részt vettek – írták az Este Market elemzői.
