Míg a gazdasági-pénzügyi válsággal, majd a menekültválsággal és a koronavírus járvány okozta nehézségekkel megbirkózott az Európai Unió, a demokrácia válságaival szemben tehetetlennek látszik. Hiába aktiválták az uniós „atombombát”, a 7. cikkely szerinti eljárást Magyarország és Lengyelország ellen, sem a budapesti, sem a varsói kormányzat nem lett ettől demokratikusabb, mindkét országban kritikus szintre süllyedt a jogállamiság. A Freedom House éves demokrácia-jelentései szerint hazánk már három éve a hibrid rezsim kategóriába, a demokráciák és autokráciák közötti szürke zónába csúszott vissza, de máshol is a romlás jelei mutatkoznak.
Hogy miként történhet ekkora visszalépés egy uniós országban, mint Magyarországon? Többek között azért, mert a 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormányok kezdetben még „lopakodó üzemmódban”, lépésről-lépésre építették ki az illiberális rezsimet. A kezdeti, de legveszélyesebb lépések – az alkotmány kiherélése, a média- és a választási törvények módosítása, az Alkotmánybíróság függetlenségének felszámolása, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és más, a jogállam működéséhez alapvető fontosságú kontrollszervezetek függetlenségének a megszüntetése stb - idején még alig-alig volt tiltakozás, és ha igen, az is csak elszigetelt értelmiségi rétegekben, ami lehetővé tette, hogy az Orbán-rezsim maga alá gyűrje a teljes magyar társadalmat, s kétharmados többséggel megszavazott törvényekkel szentesítse a korrupciót és az alapvető szabadságjogok sérelmét.
Az Orbán-modell vonzónak bizonyult a térségben. Kacérkodott az illiberalizmussal a szlovák Robert Fico és de az őt követő Igor Matovič is, a szlovén Janez Janša is az orbáni utat próbálta járni, és a Bulgáriát több mint tíz éven át uraló Bojko Boriszov sem volt a demokratikus vezetők mintaképe.
De mivel nem fordultak annyira látványosan szembe „Brüsszellel”, mint a magyar és lengyel vezetés, ezen országok demokrácia deficitje kevésbé jelent meg az uniós köztudatban. A helyzet nem is volt annyira súlyos, hiszen mindhárom országban szabad választáson lehetett megbuktatni az illiberalizmussal kacérkodó vezetőket és kormányokat.
Most viszont újabb térségbeli országban zajlik aggasztó folyamat. Románia épp ledolgozni látszott korábbi deficitjét, mindenekelőtt az Európa-szerte modellértékűnek tekintett korrupcióellenes fellépéssel, és igen közel került ahhoz, hogy az Európai Bizottság megszüntesse a 2007-es uniós csatlakozás óta az országra vonatkozó együttműködési és ellenőrzési mechanizmust (MCV). Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a napokban járt Bukarestben, és bár aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy „egyes romániai intézmények az uniós jog elsőbbségének megkérdőjelezésére tettek kísérletet”, az utóbbi időben elfogadott, az európai uniós alapértékekre fittyet hányó törvények miatt nem emelt szót.
Márpedig több ilyen kétes értékű jogszabály született. Amint arról a Népszava is beszámolt, nemrég a G4media független román portál hozta nyilvánosságra azt a nemzetbiztonsági törvényjavaslatot, amely a Ceaușescu-korszak hírhedt titkosszolgálata, a Securitate szellemiségét idézi. Előírja például, hogy a titkosszolgálatoknak nem kell többé beszámolniuk tevékenységük lényegi részéről, ellenőrizhetetlen gazdasági tevékenységet folytathatnak, bárkit titokban tartott együttműködésre kötelezhetnek, és csak az államfő által jóváhagyott különleges ügyészek nyomozhatnának titkosszolgálati tisztek ellen. A tervezet ellen sem a román politikai elit, sem a lakosság, de meglepő módon a mainstream média sem tiltakozik, csupán 45 civil szervezet emelte fel szavát, jelezve annak veszélyességét. Az sem váltott ki különösebb médiavisszhangot, hogy Klaus Iohannis államfő sajtótájékoztatón gyakorlatilag megfenyegette a leleplező portált és a kiszivárogtatókat.
Románia most is a Securitate árnyékában élDe nem ez az egyetlen kifogásolható jogszabály, csak az utóbbi hetekben több ilyen törvényt fogadott el a bukaresti törvényhozás. Például: szexuális felvilágosítás helyett egészségügyi nevelés lesz a román iskolákban, de csak 8. osztálytól, és csakis szülői beleegyezéssel. Az Orbán-kormány családvédelminek nevezett homofób törvényének mintájára készül a román „gyermekvédelmi” törvény. Az RMDSZ-es képviselők által benyújtott tervezet csont nélkül, három ellenszavazattal ment át a képviselőház emberi jogi szakbizottságának szűrőjén.
E hét szerdán a képviselőház olyan módosításokkal fogadta el közérdekű bejelentők védelméről szóló uniós irányelvet átültető törvényt, hogy annak egyes rendelkezései visszalépést jelentenek a védelem jelenlegi szintjéhez képest. A román korrupcióellenes főügyészből európai főügyésszé előlépett Laura Codruta Kövesi azonnal, már csütörtökön megkongatta a vészharangot, de egyelőre sem az uniós szervek, sem a román média többsége, sem a román társadalom nem reagált. Kövesi közleményében jelezte: fontolgatja, hogy az Európai Bizottsághoz fordul az ügyben, és akár jogállamisági eljárást megindítását is javasolná az Európai Bizottságnál, és feltételekhez kötné az európai pénzek folyósítását is. Nem alaptalanul. Bár a nagyközönség számára érdektelennek tűnik az uniós irányelv sajátos átültetése, igenis lényeges kérdésről van szó. Amint az európai főügyész közleményében leszögezte: „a visszaélést bejelentő személyek alapvető információforrást jelentenek a nyomozás és az ügyészség számára”, ezért nekik az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-i európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő védelmet kellene élvezniük. A nem megfelelő védelem „elriaszthatja a potenciális visszaélést bejelentőket, és negatívan befolyásolhatja az uniós csalások felderítésének szintjét. Ez de facto a csalások – beleértve az adócsalás, a korrupció vagy az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos egyéb jogsértések – kivizsgálásával és büntetőeljárásával kapcsolatos nyomozási és ügyészi szolgálatok megfelelő működését biztosító meglévő rendszer leromlásához vezetne.”
2017-ben százezrek tüntettek Romániában az igazságügyi törvények módosítása miatt és meghátrálásra kényszerítették az akkori kormányt. A jogállamiságot módszeresen, de sokkal rafináltabban nyirbáló szociáldemokrata-liberális-RMDSZ nagykoalíciónak már nem kell az utca nyomásától tartania. És egyelőre az Európai Unióétól sem.
Sajátos román recept : militarizált demokrácia
Mi történt Romániában alig öt év alatt? Hová tűnt a román civil társadalom nemrég még irigyelve csodált aktivitása? Miért tűnt el a kérdéskör a sajtóból? A románok már elfelejtették a Ceaușescu-korszakot és a Securitatét? Kérdéseinkre Dan Tăpălagă-tól, a G4media újságírójától kértünk választ. A portált az Asociatia Group4 Media Freedom & Democracy non-profit egyesület működteti, amelynek meghirdetett célja a román demokratikus rendszer javítása és modernizálása.
A román kolléga szerint erre több magyarázat is van, némelyik egyszerű, nyilvánvaló, mások összetettebbek. A két évig tartó világjárvány alatt az emberek elszigetelődtek otthonaikban, és mindenekelőtt az egészségükkel, a munkájukkal és egyéb háztartási gondjaikkal voltak elfoglalva. Erre jött közvetlenül az ukrajnai háború, ami újabb aggodalmakat szült. Az infláció, a növekvő gáz- és villanyszámlák, az üzemanyagárak megugrása mellett az egész térségben, így Romániában is, megjelent a szélesebb körű háborútól való félelem is. Megnőtt a holnap bizonytalansága. „Erre a kedvező háttérre alapozva a titkosszolgálatok most több hatalmat követeltek maguknak. A G4media hozta nyilvánosságra ezeket a törvénytervezeteket és bizonyította, hogy a szolgálatok tervezték és szövegezték meg. A társadalmi reakciók hiánya az említett okok mentén némileg megmagyarázható. Továbbra is léteznek nagyon jó munkát végző civil szervezetek, akik nyilvánosan beszélnek a hatalom kisiklásairól. A nagy probléma az, hogy a munkájukat nem látják, és nem hallják az emberek, mert a sajtó nagy része teljesen figyelmen kívül hagyja őket. A román sajtóban az új biztonsági törvények majdnem teljes elhallgatásának (a témát nagyon kevés kivételtől eltekintve nem tárgyalták, és nem tudósítottak róla) egészen más okai vannak, amelyek nem a járványhoz vagy a háborúhoz kapcsolódnak. A helyi mogulokhoz tartozó nagy hírcsatornák, vagy más sajtóoldalak figyelmen kívül hagyták a témát, ahogyan sok más, a kormány vagy Iohannis elnök számára kellemetlen felfedezést is, mert a bukaresti sajtó nagy része túlságosan függővé vált a kormánypártok pénzétől” – mondta Tăpălagă.
Állítása szerint az állami támogatásként kapott pénzből a kormányzó Nemzeti Liberális Párt/ PNL és a Szociáldemokrata Párt/PSD a választási kampányokon és választási éveken kívüli, mindmáig érvényes szerződéseket kötött a nagy médiumokkal, hogy megvásárolja hallgatásukat. „A román adófizetők pénzéből havonta több millió eurót pumpálnak a sajtóba, hogy ne mondják el az igazságot. Tehát a románoknak a saját pénzükön hazudnak. A sajtó és a hatalom kölcsönösen előnyös együttéléséről és együttműködéséről van szó. A demokrácia házőrzőjét, a sajtót, meghívták a hatalom asztalához, amely rendszeresen csontokat dobál neki, hogy ne ugasson. A házőrző kutya pedig nemcsak hogy leült a hatalom asztalához, de most már boldogan csóválja a farkát, és parancsra hallgat. Végezetül, úgy gondolom, hogy a médiafőnökök némelyikének félelme is szerepet játszik. Vannak közöttük olyanok, akiknek a múltban büntetőjogi problémáik voltak, sőt, börtönbüntetésre is ítéltek, ők félnek a titkosszolgálatok növekvő hatalmától. Ha ilyen kiszolgáltatott és kapzsi médiatulajdonosokkal van dolgunk, akkor elég könnyű fejre állítani a demokrácia őrkutyáját”, fogalmazott a jogállamiságot veszélyeztető jelenségekre rendszeresen reagáló újságíró.
Orbán Viktor receptjét másolják Romániában? Valós veszélyt jelent az illiberalizmus Románia számára? – kérdeztük a román kollégát. – Nem tudom, hogy ez egy Orbán Viktortól importált modell-e vagy minden autoriter tendenciákkal rendelkező rezsim elkerülhetetlenül ezt az ezt az utat járja be, és populista, ultrakonzervatív pozíciókból közelíti meg a politikát és visszaél helyzetével. Nézzük meg Erdoğan Törökországát, ahol a hétvégén több száz LMBT-aktivistát tartóztattak le és hurcoltak el az utcáról. Erdoğant Orbán inspirálta vagy Orbán tanult Erdoğantól? Trump mindkettőjüktől, vagy az illiberalizmus is a vérében volt? A gyűlöletnek a társadalom hamis ellenségei ( pl. LMBT kisebbség, menekültek, Soros, egyéb hamis célpontok) felé irányítása nem a legegyszerűbb módja a széles tömegek szimpátiájának elnyerésére, vagy a figyelem elterelésére a belpolitikai problémákról? Romániában nincs a hatalom részéről fiktív, felvállalt LMBT-ellenes politikai diskurzus, de néhány nemrég elfogadott intézkedés sem nevezhető liberálisnak. Amíg a szexuális nevelés gyakorlatilag ki van iktatva az iskolákból, és egészségügyi nevelésnek nevezik, miközben Európában Romániában van a legtöbb kiskorú anya, addig nem mondható el, hogy az ország bármit tett volna a közgondolkodás modernizálásáért.
Romániában a PSD-PNL nagykoalíció nagy többséggel uralja a parlamentet, de nem hiszem, hogy ebben az országban van egy Orbán Viktor vagy egy olyan artikulált illiberális ideológia, mint a Fidesznek. Ciucă miniszterelnök és Iohannis elnök elmosódott politikai figurák, gyenge politikusok, akiknek nincs világos ideológiájuk. Ehelyett „militarizált demokráciánk” van, egy olyan Románia, ahol az egyenruha csinál karriert, és a szolgálatok egyre inkább jelen vannak a társadalomban
. A bukaresti tekintélyelvűség nagyon különbözik Orbán Viktor illiberalizmusától – szögezte le Tăpălagă. – Itt például senki sem harcol Brüsszel ellen.
A mi politikusaink kétszínűbbek: azt mondják az európaiaknak, amit hallani akarnak, de azt tesznek, amit akarnak.
Bukarestben a demokráciát más, alattomosabb veszélyek fenyegetik, amelyeket nehéz leleplezni. De, állítása szerint a hatalmon lévők reakciói, a kormány döntései, a sajtóhoz és az igazságszolgáltatáshoz való viszonyuk, amelyet az árnyékhatalom segítségével irányítanak, mind-mind egyfajta „asztal alatti” tekintélyelvűség irányába mutatnak, amelyet a Dragnea-korszak után senki sem tartott volna lehetségesnek Romániában. Értékelése szerint a PSD egykori vezetője, Liviu Dragnea, akit 2017-ben börtönbüntetésre ítéltek, amit időközben le is ült, stílusában és politikai diskurzusában sokkal közelebb állt Orbán Viktorhoz. „Azt hiszem, egy időben Orbán még Fidesz-tanácsadókat is küldött Bukarestbe, hogy megtanítsák Dragneát, hogyan kell illiberális politikát csinálni. De most Románia egy másik korszakba lépett, ami a következőképpen foglalható össze: militarizált demokrácia és a teljes ellenőrzés kísértése. Az ország kezd egyre inkább egy nagy katonai egységre hasonlítani, amely felett nagy csend honol. Azonban, ellentétben Magyarországgal, ahol a FIDESZ monolitként működik, Romániában a PSD-PNL-RMDSZ nagykoalíció van, és a 2024-es választások közeledtével ez egyre rosszabbul működik. Ezért úgy vélem, hogy a romániai tekintélyelvűség pusztán konjunkturális jellegű, ez a koalíció szét fog esni a két nagy párt, a PSD és a PNL közötti elkerülhetetlen háború következtében” – összegezett Dan Tăpălagă.
