Az élelmiszerek az idén átlagosan 22 százalékkal drágulnak. A jegybank héten publikált inflációs jelentésből az is kiderül, hogy a környező országokat nézve Magyarországon emelkednek leggyorsabban az élelmiszerárak, annak ellenére, hogy a kormány hét termékre ársapkát húzott. A korlátozások által érintett termékkörökben a régiós átlag alatti az árdinamika február óta, más termékek ára azonban a régiós átlagnál gyorsabban emelkedett. Vagyis az árstoppal sújtott termékek árán elszenvedett veszteséget a termelők és a kereskedők más termékek árát jobban emelve próbálják behozni.
Erre utal az is, hogy a KSH adatai szerint tavaly május óta a csirkecomb ára 691 forintról 1100 forintra ugrott, a csirkeszárny pedig 681 forint helyett 981 forintba kerül most. Az árstopos csirkemellfilé eközben csak 170 forinttal drágult a tavalyi 1500 forintról.
Nehéz év vár a magyarokra, akár 16 százalékkal is emelkedhetnek az árakA gyorsuló ütemű havi áremelések következtében az éves élelmiszer-drágulás májusra 10 százalék fölé ugrott a régió országaiban, hazánkban érve el a legmagasabb mértéket. Általános jelenség, hogy az élelmiszerek áremelkedéséhez elsősorban a feldolgozott élelmiszerek árnövekedése járul hozzá. Idehaza ezen belül a tejtermékek áremelkedése volt meghatározó az elmúlt hónapokban (január-május között +19,7 százalék). A feldolgozatlan élelmiszerek körében a hústermékek drágulása növelte a leginkább az árakat (január- májusban +12,1 százalék). Az élelmiszerek inflációja hazánkban 3,9 százalékponttal járult hozzá a májusban mért 10,7 százalékos inflációhoz – írják a jegybank elemzői. Vagyis a magyar infláció harmadért az élelmiszerek a felelősek.
Miközben idehaza az élelmiszerek átlagosan 19,7 százalékkal drágultak, addig Romániában, Csehországban és Szlovákiában 16 százalék körüli emelkedést mérték, a lengyeleknél pedig 13 százalékot.
A MNB elemzői a V4-átlagnál gyorsabban emelkedő magyar élelmiszerárakkal kapcsolatban kevés fogózkodót adnak, de az megfigyelhető, hogy a feldolgozott termékek esetében gyorsabb az élelmiszerek áremelkedése. Ez pedig összefüggésben lehet a magasabb importhányaddal, illetve a gyengülő forinttal.
Az élelmiszerek inflációs hatását az is befolyásolja, hogy relatív szegénységünk miatt a magyar fogyasztói kosárban magas az élelmiszerek súlya, mivel az alacsony jövedelmek miatt más javak fogyasztására kevesebb jut. A V4 országokban a fogyasztói kosárban átlagosan 3 százalékponttal nagyobb részt tesznek ki az élelmiszerek, mint az EU átlagában (15,9 százalék). Hazánkban a fogyasztási kiadások közel 20 százalékát jelentik az élelmiszerek, Romániában pedig mintegy 30 százalékot. A jegybank szerint az élelmiszerek 0,7 százalékponttal kisebb mértékben járulnának hozzá az inflációhoz, ha a hazai fogyasztói kosárban hasonló súlyt töltenének be az élelmiszerek, mint az Európai Unióban.
A jegybanki elemzők megvizsgálták azt is, van-e esély az élelmiszerárak csökkenésére, de a múltbeli tapasztalatok alapján azt a következtetés szűrték le, hogy hiába csökkentek az élelmiszerek termelői árai, ez nem jelent meg a fogyasztói árakban. Vagyis, bár a világpiacon megállt a gabonafélék, az olajos magvak árainak emelkedése, ha ezek meg is indulnak majd lefelé is, a csökkenő termelői árak várhatóan nem gyűrűznek be a fogyasztói árakba.
Durván drágul a beszerzés
A jegybank előrejelzése szerint őszig számolhatunk a boltos árak emelkedésével, amit a Blokkk.com szakportál szerint az élelmiszerek piacán vastagon alátámaszt az élelmiszeripar átadási - belföldi értékesítési - árainak májusi 34,3 százalékos emelkedése is. Emiatt a boltosok is további áremelésekre kényszerülnek, hiszen a fogyasztói ár legnagyobb tétele a beszerzés.
Ez ráadásul csak az átlag: a húsiparban a 40 százalékot közelítette az élelmiszeripari drágulás, az olaj esetében 60 százalék felett járt a mutató, a malomipari termékek átadási ára 64, a tésztaféléké 51, a kenyér és pékáruké a harmadával, a tejtermékeké 26 százalékkal nőtt májusban. A beszerzési árak mellett ráadásul az üzleteknek a saját működésük számláit is ki kell fizetniük, például a munkabért, a világítást vagy a bérleti díjat. Az élelmiszeripar átadási árainak növekedési ütemét egyelőre nem érik utol a boltok, de az már látszik, hogy a drágulásnak nincs vége, a következő néhány hónapban az élelmiszerek 20 százalék feletti ütemben drágulnak majd a boltokban. V. A. D.
