Előre megyünk az inflációban is, a régióban a magyarokat sújtja a legjobban az élelmiszer-drágulás

A múltbéli tapasztalatok alapján nincs is esély a csökkenésre.

Az élelmiszerek az idén átlagosan 22 százalékkal drágulnak. A jegybank héten publikált inflációs jelentésből az is kiderül, hogy a környező országokat nézve Magyarországon emelkednek leggyorsabban az élelmiszerárak, annak ellenére, hogy a kormány hét termékre ársapkát húzott. A korlátozások által érintett termékkörökben a régiós átlag alatti az árdinamika február óta, más termékek ára azonban a régiós átlagnál gyorsabban emelkedett. Vagyis az árstoppal sújtott termékek árán elszenvedett veszteséget a termelők és a kereskedők más termékek árát jobban emelve próbálják behozni.

Erre utal az is, hogy a KSH adatai szerint tavaly május óta a csirkecomb ára 691 forintról 1100 forintra ugrott, a csirkeszárny pedig 681 forint helyett 981 forintba kerül most. Az árstopos csirkemellfilé eközben csak 170 forinttal drágult a tavalyi 1500 forintról.

A gyorsuló ütemű havi áremelések következtében az éves élelmiszer-drágulás májusra 10 százalék fölé ugrott a régió országaiban, hazánkban érve el a legmagasabb mértéket. Általános jelenség, hogy az élelmiszerek áremelkedéséhez elsősorban a feldolgozott élelmiszerek árnövekedése járul hozzá. Idehaza ezen belül a tejtermékek áremelkedése volt meghatározó az elmúlt hónapokban (január-május között +19,7 százalék). A feldolgozatlan élelmiszerek körében a hústermékek drágulása növelte a leginkább az árakat (január- májusban +12,1 százalék). Az élelmiszerek inflációja hazánkban 3,9 százalékponttal járult hozzá a májusban mért 10,7 százalékos inflációhoz – írják a jegybank elemzői. Vagyis a magyar infláció harmadért az élelmiszerek a felelősek.

A MNB elemzői a V4-átlagnál gyorsabban emelkedő magyar élelmiszerárakkal kapcsolatban kevés fogózkodót adnak, de az megfigyelhető, hogy a feldolgozott termékek esetében gyorsabb az élelmiszerek áremelkedése. Ez pedig összefüggésben lehet a magasabb importhányaddal, illetve a gyengülő forinttal.

Az élelmiszerek inflációs hatását az is befolyásolja, hogy relatív szegénységünk miatt a magyar fogyasztói kosárban magas az élelmiszerek súlya, mivel az alacsony jövedelmek miatt más javak fogyasztására kevesebb jut. A V4 országokban a fogyasztói kosárban átlagosan 3 százalékponttal nagyobb részt tesznek ki az élelmiszerek, mint az EU átlagában (15,9 százalék). Hazánkban a fogyasztási kiadások közel 20 százalékát jelentik az élelmiszerek, Romániában pedig mintegy 30 százalékot. A jegybank szerint az élelmiszerek 0,7 százalékponttal kisebb mértékben járulnának hozzá az inflációhoz, ha a hazai fogyasztói kosárban hasonló súlyt töltenének be az élelmiszerek, mint az Európai Unióban.

A jegybanki elemzők megvizsgálták azt is, van-e esély az élelmiszerárak csökkenésére, de a múltbeli tapasztalatok alapján azt a következtetés szűrték le, hogy hiába csökkentek az élelmiszerek termelői árai, ez nem jelent meg a fogyasztói árakban. Vagyis, bár a világpiacon megállt a gabonafélék, az olajos magvak árainak emelkedése, ha ezek meg is indulnak majd lefelé is, a csökkenő termelői árak várhatóan nem gyűrűznek be a fogyasztói árakba.