Magyarországnak eredetileg 7,2 milliárd euró járt volna az uniós helyreállítási alapból, de ez 5,8 milliárdra csökken, miután az Európai Bizottság csütörtökön az összeget hozzáigazította a 2020-2022-es magyar növekedési adatokhoz, amelyek jelentősen meghaladták a korábbi várakozásokat. A helyreállítási alapról rendelkező jogszabály ugyanis – mint arról már írtunk – kimondja, hogy a maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítását 2022. júniusában aktualizálni kell a 2020-as és a 2020-2021-es összesített GDP változására vonatkozó tényleges eredmények figyelembe vételével.
A most bejelentett csökkentés mértéke nem váratlan. Lapunk már februárban ekkora elvonásról írt Darvas Zsolt, a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet vezető szakértőjének számítása alapján. Darvas Zsolt akkor azt prognosztizálta: a 7,2 milliárd euró helyett 5,9 milliárd eurót kaphatunk a pénzügyi alapból. A hivatalos „végösszeg” 5,8 milliárd euró lett.
Az, hogy végül mennyi jut el ebből Magyarországra, még kétséges. A magyar helyreállítási tervről folyó tárgyalások ugyanis egy ideje egy helyben topognak, mert Brüsszel még mindig a kormány válaszaira vár.
A tárgyalások irányításáért felelős Valdis Dombrovskis európai bizottsági alelnök a Szabad Európának adott múlt heti interjújában azt mondta, hogy nem tapasztalt érdemi előrelépést a tervről zajló egyeztetéseken. Hasonló megállapításokat tettek név nélkül nyilatkozó brüsszeli forrásaink is, hozzátéve, hogy
ha az Orbán-kormány kellő elszántságot mutatna, gyorsan meg lehetne állapodni. Több milliárd euró a tét,
amit Magyarország vissza nem térítendő támogatásként kaphat az EU járvány után létrehozott pénzügyi alapjából.
Amennyiben a feleknek nem sikerül hamarosan megegyezniük, akkor Magyarország még a csökkentett összeg nagy részéhez sem fog hozzájutni. Az előírások szerint ha az év végéig nem születik megállapodás, akkor az ország a teljes összeg 70 százalékát elveszítheti. Mivel a brüsszeli jóváhagyás folyamata több hónapig tart, legkésőbb szeptemberben nyélbe kéne ütni az alkut, hogy a pénz ne kerüljön veszélybe. Különösen sürgetővé teszi a megállapodást, hogy az Európai Bizottság az orosz energiaforrásokról való leváláshoz szükséges pluszpénzt a helyreállítási eszközön keresztül kívánja folyósítani.
Brüsszelben tisztában vannak a magyar gazdaság helyzetével és látják, hogy jelentősen megdrágult a külföldi a hitelezés. Magyarországnak egyre inkább szüksége van az uniós támogatásra, amit megerősített Navracsics Tibor két héttel ezelőtti látogatása is. Az egykori magyar EU-biztos, aki az Orbán-kormányban most az EU forrásokért felel, a megbeszélések végén azt mondta, lépésről lépésre akarnak haladni, hogy még idén aláírják a megállapodást. Erre Brüsszelben is látnak lehetőséget, ugyanakkor meglepetést és felháborodást keltett, hogy közvetlenül a Navracsics-vizit után az Orbán-kormány váratlanul megvétózta a globális társaságiadó-minimumról készülő megállapodást. A magyar kabinet ezt gazdasági okokkal magyarázzák, de sokan nem tudják elhessegetni a gyanút, hogy fegyverként próbálják használni engedmények kicsikarására. Ha így is történt, eddig nem jött be, mert a tagállamok azt fontolgatják, hogy Magyarország kihagyásával állapodjanak meg az adókulcsról.
Mivel az Európai Bizottság továbbra is főként a korrupcióellenes intézkedéseket hiányolja a helyreállítási tervből, az erről szóló tárgyalások összekapcsolódhatnak az EU pénzügyi érdekeinek védelmében elindított jogállamisági eljárással. Míg papíron a kettő különválik, valójában
nehéz lesz úgy jóváhagyni a magyar programot, ha közben az Európai Bizottság pénzmegvonást javasol Magyarországtól az uniós költségvetés megkárosítása miatt
– fogalmazott egy EU forrás. Mindkét folyamat szeptemberben tetőzhet: legkésőbb akkor kell megállapodni a biztosi kollégiummal a helyreállítási tervről forrásvesztés kockázata nélkül, és akkor kell kiderülnie, hogy ugyanez a testület javasol-e pénzügyi szankciókat a jogállamisági eljárásban. A brüsszeli lépéseket politikai megfontolások is befolyásolják, és mint a lengyel helyreállítási terv jóváhagyását megelőző és követő parázs viták mutatják, a döntéshozatal nem lesz zökkenőmentes.
