Aláírták Finnország és Svédország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvét

Az atlanti szövetség jelenlegi 30 tagországa hozzákezdhet a ratifikációhoz, de a folyamat végéig még nem lép életbe a védelmi záradék.

A NATO 30 szövetséges tagországa kedden aláírta Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét, amely lehetővé teszi a két Ország számára, hogy csatlakozzanak az atomfegyverrel rendelkező szövetséghez, amint a szövetséges parlamentek ratifikálják a döntést – adta hírül a Sky News.

Ez a lépés a szövetség legjelentősebb bővítése az 1990-es évek közepe óta, és azt jelenti, hogy Helsinki és Stockholm részt vehet a NATO-találkozókon, és nagyobb hozzáférést kaphat a hírszerzéshez.

Ugyanakkor a most csatlakozókra egyelőre nem vonatkozik az a védelmi záradék, amely szerint egy szövetséges elleni támadás mindenki elleni támadás. Ez a most kezdődő ratifikációs folyamat végén léphet életbe, ami valószínűleg egy évig is eltarthat.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Pekka Haavisto finn és Ann Linde svéd külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján „valóban történelminek” nevezte a csatlakozási folyamatot. Mint mondta, „32 nemzettel az asztal körül még erősebbek leszünk”. Ann Linde Twitteren mindkét ország nevében megköszönte a támogatást, és várják, hogy mielőbb részt vehessenek a kollektív biztonság kidolgozásában.

Just took part in historic NAC meeting where ???????? and ???????? accession protocols were signed by all NATO allies. Thank you for your support! Now the process of ratification by each of the Allies begins. Look forward to working together in ensuring our collective security. #WeAreNATO pic.twitter.com/9VNyBwk0Es
— Ann Linde (@AnnLinde) July 5, 2022

Finnország és Svédország NATO-csatlakozása azután vált aktuálissá, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, s a két északi ország nem csak a történelmi múlt, hanem a jelenlegi háborús fenyegetettség okán is kifejezte szándékát, hogy közösen belépjen a szövetségbe.

A finnek és a svédek még májusban benyújtották NATO-csatlakozási kérelmüket, azonban annak aláírását Törökország heteken át akadályozta. Végül június végén éppen a madridi NATO-csúcs kezdete előtt sikerült megállapodni. Mint kiderült, a támogatásért cserébe a törökök a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és Fethullah Gülen mozgalmának 33 – általuk terroristának tartott – emberének kiadatását kérték a csatlakozni vágyóktól.