Újabb történelmi mélypont, év végére nem kizárt a 450 forintos euróárfolyam sem

Sorozatosan döntötte meg délelőtt a forint euróval szembeni árfolyama az újabb és újabb történelmi mélypontokat. Hajnalban 402 forint körül járt az árfolyam, majd fél tízkor már 405 forint feletti szintre jutott, és csak tovább gyengült. Nem sokkal dél előtt már 406,43 forintot kértek egy euróért. Eközben a dollár árfolyama is 395 forint fölé ugrott, ami szintén mélypontnak számít a forint szempontjából. 

A hazai deviza jelentős gyengüléséhez egyébként éppen az járul most hozzá jelentős részben,

Az amerikai fizetőeszköz már év eleje óta folyamatosan erősödik az uniós devizával szemben, részben azért, mert a dollár első számú menedékként szolgál az európai háborús és recessziós kockázatok közepette. A dollár erősödése pedig azért rossz hír a magyaroknak, mert a forint ellentétes irányban szorosan leköveti a dollár mozgását.

Eközben a lengyel złoty és a cseh korona a forintnál kisebb mértékben gyengült, illetve stagnált. Hiába emelte tehát a múlt héten jelentősen, 5,9 százalékról immár 7,75 százalékra az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, ez csak átmenetileg tudta picit visszaerősíteni a forintot, amely továbbra is rosszabbul teljesít a régiós valutáknál.

A zlotyval és a koronával ellentétben a forint folyamatosan leértékelődik, az elmúlt 12 hónapban 15 százalékot veszített az értékéből: ma egy euró közel 406 forint, holott egy évvel ezelőtt még 350 forinton jegyezték. Ennek oka, hogy a piacot továbbra is aggasztja a magyar kormány vitája az uniós forrásokról, a különadók kivetése, a rendeleti kormányzás, illetve a magas államadósság. A forint gyengülését jelentős részben az Orbán-kormány és a jegybank elhibázott gazdaságpolitikája okozza: a kabinet az elmúlt bő két évben 13 ezer milliárd forintos államháztartási hiányt hozott össze, a jegybank pedig az elmúlt években tartósan gyengítette a forintot, alacsonyan tartotta a reálkamatot.

Eközben az Orbán-kormány konfliktusos külpolitikája eredményeként elzáródtak a brüsszeli pénzcsapok, és így évi 4-5 milliárd eurónyi tőkebeáramlás marad el, amely korábban támaszt adott a forintnak. A kormány mind az inflációt, mind a forint leértékelődését az orosz-ukrán háborúra igyekszik fogni, ám a háború kitörése óta a forinton kívül egyetlen kelet-közép-európai valuta sem értékelődött le, így az árfolyam esetében valójában nincs semmilyen háborús hatás.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza úgy véli:

– fogalmazott az RTL Klubnak. A forint egy sérülékeny deviza, amelynek szerkezeti okai vannak. Viszonylag nagy, a GDP 80 százaléka körüli Magyarország államadóssága, miközben más régiós országban, például Romániában, Csehországban vagy Lengyelországban, ahol szintén saját deviza van, alacsonyabb, 40-50 százalék körüli az arány. A másik ok a háború és az energiabizonytalanság: Magyarországnak kiemelkedő mértékben függ az orosz energiától. Ez mind olyan sérülékenységet jelent, ami az árfolyamon keresztül is meglátszódik – magyarázta az elemző. A felvetésre, miszerint vannak olyan előrejelzések, hogy decemberre 430-450 forint lesz egy euró, Török Zoltán azt mondta: lehet ilyen forgatókönyv. Nem kell feltétlen a legrosszabbra gondolni, de az a helyzet, hogy ha megnézzük az elmúlt pár hónapot, a legrosszabb forgatókönyvek váltak valóra – fejtegette. Támogatást jelentene ugyanakkor a forintnak,

– tette hozzá.

Jelenleg viszont annyira kiszámíthatatlan az árfolyammozgás - múlt héten 396 alatt is volt, azelőtt volt 404 is –, hogy nem lehet okosan dönteni, mikor váltsunk eurót például egy külföldi nyaraláshoz. Akkor váltsunk, amikor szükségünk van rá, 5-10 forintos elmozdulás bármikor bekövetkezhet – javasolta végül az elemző.