A Belügyminisztérium - mint minden más esetben – tiszteletben tartja a bíróság jogerős döntését - szűkszavúan ennyit írt a Népszava kérdésére a közoktatásért is felelős tárca, miután a Kúria kimondta, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által szervezett január 31-ei, kétórás figyelmeztető sztrájk nem volt törvénysértő, ahogy azt a kormány képviselői korábban állították.
Kérdéseinkkel eredetileg a Miniszterelnökséget kerestük, mivel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is úgy nyilatkozott a korábbi kormányinfókon, hogy a szakszervezetek sztrájkja törvénytelen, illetve “politikai céljai” vannak. Azt szerettük volna megtudni, a Miniszterelnökségen továbbra is jogellenesnek tartják-e a sztrájkot, vagy a Kúria végzése alapján elismerik, hogy abban nem volt semmi törvénysértő. Ám Gulyás Gergely tárcája inkább a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumra (BM) bízta a válaszadást.
Bár a BM szerint ők, ahogy máskor, úgy most is tiszteletben tartják a jogerős bírósági döntést, a kormányban ez nem minden esetben történt így. A tanársztrájk ügyében például nemcsak a Kúria, hanem az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék, másodfokon pedig a Fővárosi Ítélőtábla is a szakszervezeteknek adott igazat a munkabeszüntetés ideje alatt szükséges elégséges szolgáltatások kérdésében. Kimondták: az elégséges szolgáltatások körébe nem tartozhat bele, hogy a pedagógusok a sztrájk ideje alatt tanítsanak is. A bírósági döntésekkel szembemenve a kormány mégis rendeletben, majd a köznevelési törvény módosításával korlátozta a sztrájkjogot, előírva, hogy a tanórák 50 százalékát, érettségiző osztályokban pedig a 100 százalékát meg kell tartani sztrájk közben is. Ezzel megakadályozták, hogy a tanárok tantestületileg függesszék fel a munkát.
A PSZ alelnöke, Totyik Tamás lapunknak azt mondta: a Kúria döntését követően a minimum az lenne, hogy a kormány bocsánatot kér a szakszervezetektől és a sztrájkban résztvevő oktatási dolgozóktól.
