orosz-ukrán háború;donorkonferencia;NATO;

2022-07-05 21:47:00

Tovább dörögnek az ágyúk Ukrajnában

Luhanszk elfoglalása után az oroszok már Donyeck megye városait vették célba. Aláírták a finn és svéd NATO-csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet.

Katonai szakértők azt jósolták, hogy Liszicsanszk bevétele után az oroszok megállnak, feltöltik és pihentetik alakulataikat, mielőtt folytatnák kelet-ukrajnai offenzívájukat. Az ukrán vezérkar közlése alapján valóban megkezdték Luhanszk megye közlekedési infrastruktúrájának helyreállítását, ami a további hadműveletek fontos feltétele. Ez azonban nem jelenti azt, hogy leálltak volna az ukrán kézen maradt települések elleni tüzérségi és légitámadások. A következő célpontok a békeidőben 75 ezres Bahmut és a 24 ezer lakosú Szlovjanszk. Utóbbi polgármestere menekülésre szólította fel a lakosságot, mivel az orosz ágyúk már lövik a települést, többek között találat érte a piacteret is. Az orosz szárazföldi erők mindkét város irányában folytatták az előre nyomulást, az ukrán vezérkar közleménye alapján a védők egyelőre tartják magukat. A térség legnagyobb városa és az ukrán erők legfontosabb utánpótlási bázisa a 150 ezer lakosú Kramatorszk.

A luhanszki harcokban mindkét fél jelentős veszteségeket szenvedett. Az oroszok újoncokat és a Wagner nevű zsoldoshadsereget, az ukránok a területvédelmi erők gyengén kiképzett alakulatait kényszerültek bevetni. A védők taktikája az időhúzásra irányul, abban bíznak, hogy a beérkező nyugati nehézfegyverek révén megszűnik az oroszok túlereje. Az amerikai HIMARS sorozatvetőkkel végrehajtott támadás során például Harkiv térségében kedden megsemmisítettek egy 40 kilométerrel a front mögött lévő orosz hadianyag-lerakatot. Másrészt Ukrajna nagy részén légiriadót rendeltek el, orosz rakétatámadás érte egyebek mellett Kijev, Lviv és Hmelnyickij térségét.

A svájci Luganóban tartott nemzetközi segélykonferencia második napján Gyenyisz Smihal ukrán kormányő azt mondta, hogy országának előre láthatóan mintegy 750 milliárd euróra lesz szüksége az újjáépítéshez. Volodimir Zelenszkij elnök videóüzenetében arra figyelmeztetett, hogy az orosz tüzérségi tűz nem csak Ukrajna, hanem az európai demokrácia és értékek ellen is irányul, ezért az újjáépítés sem lehet egyetlen nemzet ügye, ahhoz az egész demokratikus világ segítségére szükség lesz. A New York Times ugyanakkor emlékeztetett, hogy idén már az Afganisztán és Jemen megsegítésére szervezett donorkonferenciákon tett felajánlások is messze elmaradtak a várakozástól – jóllehet ott két nagyságrenddel kisebb összegekről volt szó.

A török hatóságok lefoglalták a Zhibek Zholi nevű, orosz zászló alatt közlekedő teherhajót, amely az orosz kézen lévő Bergyanszk kikötőjéből indult el fedélzetén hétezer tonna ukrán búzával. A rakományt Törökország Ukrajna javára tervezi értékesíteni. A moszkvai sajtó nemrég még diadalmasan jelentette az első gabonaszállítmány útnak indítását Bergyanszkból, Lavrov külügyminiszter azonban mostanra már nem olyan biztos benne, hogy orosz ügyletről van szó. Mint nyilatkozta a tranzakció valójában Észtország és Törökország között köttetett. Kijev már hetek óta arra panaszkodik, hogy Oroszország ellopja és a sajátjaként próbálja exportálni a megszállt területek silóiban talált ukrán gabonát.

Brüsszelben kedden a svéd és a finn külügyminiszter jelenlétében a NATO 30 tagállamának nagykövetei aláírták a két ország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet. Ezzel megnyílt a ratifikációs eljárás, amelynek során a tagállamok parlamentjeinek is el kell fogadniuk a bővítést. Korábban Törökország jelezte, hogy megtagadhatja a ratifikálást, ha Helsinki és Stockholm nem teljesíti ígéretét és nem ad ki Ankarának 33, terrorizmussal vádolt kurdot.

Lettországban a védelmi tárca javaslatot tett az általános hadkötelezettség fokozatos, öt éven belüli bevezetésére – előbb önkéntes, majd 2028-tól kötelező alapon. A kötelező katonaidőt 11 hónaposra tervezik, de ez kiváltható lenne ötször 20 napos szolgálattal a nemzeti gárdában, szakaszparancsnoki kiképzéssel vagy alternatív szolgálattal is.