Lettországban jövőre visszaállítják a kötelező katonai sorszolgálatot - jelentette be kedden Artis Pabriks védelmi miniszter, aki a döntés háttereként a szomszédos Oroszországgal kialakuló növekvő feszültséget és az ukrajnai háborút jelölte meg.
Lettország a NATO-csatlakozás után beszüntette a kötelező katonai szolgálatot. A balti EU-tagállam hadserege 2007 óta hivatásos katonákból és önkéntes nemzetőrökből áll, akik hétvégenként részmunkaidőben teljesítenek szolgálatot.
Lettország jelenlegi katonai rendszere elérte határait. Ugyanakkor nincs okunk azt hinni, hogy Oroszország változtatni fog magatartásán
– mondta Pabriks újságíróknak.
A kevesebb mint kétmillió lakosú, Fehéroroszországgal és Oroszországgal határos országban jelenleg mindössze 7500 aktív katona és nemzeti gárdista szolgál, akiket 1500 fős NATO-kontingens támogat.
A védelmi miniszter hangsúlyozta, a kötelező katonai szolgálatot 2023-ban állítják vissza, és az csak a férfiakra vonatkozik majd. Továbbá a délkeleti Jekabpils város közelében katonai bázist terveznek építeni, amely közelebb lenne az orosz határhoz, mint a jelenlegi adazi bázis.
Gatis Priede, a Nemzeti Gárda tagja üdvözölte a döntést, amelyet szerint már a Krím 2014-es orosz annektálása idején meg kellett volna hozni. Mint azt az AFP francia hírügynökségnek elmondta, helyes több tartalékost képezni a lett hadseregünk és a teljes NATO-erő számára. Szerinte ugyanis Észak-Európában és a balti térségben éppen a tartalékosokból van még mindig nagy hiány.
Észtország és Lettország népirtásnak nyilvánította, amit az oroszok Ukrajnában művelnek