Lendületbe jött Emmanuel Macron, azt akarja, hogy az ideológiája túlélje az elnökségét

Teljesen új alapokra helyezi pártját, a LREM-et a francia elnök. A cél az, hogy ideológiája 2027-ben lejáró elnökségét is túlélje.

Talán sosem volt ennyire bonyolult a politikai felállás a francia ötödik köztársaságban. Emmanuel Macron nem irányíthatja az országot kontroll nélkül, miután az általa fémjelzett Együtt nevű centrista választási koalíció nem szerzett abszolút többséget a júniusi parlamenti választáson. Mivel három tárcavezető nem tudott mandátumot szerezni választókörzetében, így távozniuk kellett a kabinetből, „ráncfelvarrásra” szorult Élisabeth Borne kormánya. A hétfői minisztercserék nem jelentettek nagy meglepetést, Macron nem tett gesztust egyik ellenzéki pártnak sem.

Élisabeth Borne szerdán mondta el programbeszédét a parlamentben, ennek azonban nem lesz különösebb következménye, mivel Franciaországban a kormányfőnek nem kell bizalmi szavazást kérnie. A baloldali szövetség, az Új Ökológiai és Szociális Unió (Nupes) azonban már most mozgolódik, bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. S ennek fogadtatása jelzi, hogy nem csak a kormányoldalon nagy a bizonytalanság, az ellenzék sem egységes. Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Front (RN), valamint az egykor szebb napokat látott jobbközép Republikánusok ugyanis jelezték, nem támogatják a bizalmatlansági indítványt, így ha szavazásra kerülne sor, képviselőik vagy tartózkodnak, vagy a nem gombot nyomják meg. Hírek szerint azonban a Nupes-en belül sem egyöntetű az indítvány támogatottsága, a szocialistáknál akadnak, akik úgy vélik, még nem érkezett el az ideje a kabinet megbuktatásának.

Marine Le Pen tanácsadója, Philippe Olivier a Le Figarónak elmondta, azért sem támogatják a bizalmatlansági indítványt, mert meg akarják különböztetni magukat a Nupes „zajos” és „kaotikus” ellenzékiségétől. A cél az, hogy a kormán y lehetséges alternatíváiként lépjenek fel. „Harciasak leszünk, de az intézmények keretein belül. Józan és megfontolt módon” – hangoztatta. „Nem az a cél, hogy megbuktassuk a kormányt. Nem akadályozzuk az intézményrendszer működését egy természetellenes szövetséggel” – hangoztatta Annie Genevard, aki július elsején vette át ideiglenes jelleggel a Republikánusok irányítását.

Minden jel szerint tehát a baloldali szövetség lesz a Borne-kormány első számú támadója, ami azért is érdekes, mert a miniszterelnök mindig is a szocialistákhoz állt közel, bár formálisan sosem lépett be a pártba. Azzal, hogy a balul elsült parlamenti választás után Macron megerősítette pozíciójában, illetve a hétfői kormányátalakítás során sem cserélte le, azt jelzi, a köztársaság elnök bízik benne. Ez azonban még messze nem jelenti azt, hogy atombiztos lenne a jelentős népszerűségvesztésen keresztülment Borne pozíciója. Nem is az elnöktől, hanem Macron szövetségének nagyágyúitól kell tartania. Ne feledjük, hogy Borne az Együtt centrista szövetség baloldali politikai személyiségei közé tartozik, miközben ebben a tömbben inkább a jobboldali kispártok vannak többségben. S a szövetségben akadnak rendkívüli ambiciózus politikusok is. Közéjük tartozik a kormány nagyágyújának tartott Bruno Le Maire gazdasági- és pénzügyminiszter, aki jó eséllyel veheti át Borne helyét a miniszterelnök esetleges kudarca után. A francia sztáríró, az egyesek szerint messianisztikus képességekkel rendelkező Michel Houellebecq január elején megjelent „Anéentir” (Megsemmisíteni) című regényében őt látja Macron legesélyesebb utódjelöltjének.

Bayrou neve ugyan mindig felmerül lehetséges miniszterelnökként, ám túlontúl technokratának tartják. Egy meg nem nevezett miniszter a Le Figarónak elismerte, hogy vannak feszültségek az Együtt szövetségen, illetve a kabineten belül a jobb- és a baloldali politikusok között.

Macronnak ugyan ez a második, egyben utolsó elnöki mandátuma, de már most gondoskodni akar arról, hogy távozásával az általa képviselt politikai irányvonal ne tűnjön el. Ezért szeptember első felében újjáalakítja pártját, a Lendületben a Köztársaságot (LREM), Reneszánsz néven. Az átszervezés agytrösztje Stéphane Séjourné, a LREM európai parlamenti delegációjának vezetője, az elnök volt tanácsadója. Hírek szerint az átszervezést szeptember 10-ig kívánják lebonyolítani. „A radikalizmus erősödésének pillanatában egy decentralizáltabb, demokratikusabb pártra van szükségünk” – jelentette ki Séjourné. Ez a lépés már nyilvánvalóan a 2027-es elnök- és parlamenti választásra való felkészülést is jelenti. Macron rendet akar tenni pártjában, arra törekszik, hogy előkészítse utódlását, és hogy olyan struktúrát alakítson ki, amely túléli őt. Egy közeli munkatársa szerint a pártban erősebb lesz „az ideológiai dimenzió”.

A LREM 2016-ban egy vállalathoz hasonlítható módon jött létre, most azonban egy a tradicionális pártokat idéző struktúrát alakítanának ki. Élén a főtitkár állna, aki egy úgynevezett vezetői kollégiumot irányítana. A második szinten a „nemzeti elnökség”, egyfajta miniparlament állna, amely körülbelül száz tagból tevődne össze. Külön testületet alakítanának a LREM polgármestereiből. Végül egy helyi szintű szekciót alakítanának ki. Mindez teljes átszervezést jelent az LREM-nél. Azt tervezik, hogy augusztus végén, az aktivisták szeptemberi konzultációja előtt „vezetői kongresszust” szerveznek. A művelet továbbra is kényes: egyetlen pártba kell olvasztani egy sor mozgalmat.