Az előző hónapok dinamikus növekedése után májusban mérséklődött a kiskereskedelem forgalmának bővülése, a naptárhatástól megtisztított adat szerint éves alapon ugyan 11,1 százalékkal bővült az ágazat, havi alapon azonban 0,1 százalékos zsugorodást mért a KSH. Az élelmiszerüzletek forgalma az előző hónaphoz képest nem változott, a nem élelmiszer-kereskedelemben ugyanakkor 3,2 százalékkal visszaesett a forgalom. A háztartások az első negyedévben kapott pluszpénzeket nagyrészt tehát már elkölthették – ez látszik a márciusi nagy megugrásban is –, és ezután már folyamatosan mérséklődik az iparcikkes fogyasztás.
Éves összehasonlításban a legdinamikusabb bővülést a használt-cikk üzletek forgalmában mérte a KSH, ami vélhetően az elszálló inflációra való elsődleges háztartási reakciót mutatja – véli Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Szerinte egyre többen keresnek alternatív beszerzési forrásokat, olcsóbb termékeket, azaz vélhetően már elkezdett átalakulni a fogyasztás szerkezete.
Nagy Márton már a recesszió miatt aggódikA lakosság nagyobb költéseinek visszafogására utal az is, hogy a bútor- és műszakicikk-üzletekben a forgalom mindösszesen 1,1 százalékkal növekedett. A pozitív meglepetést az üzemanyag-forgalom alakulása szolgáltatta. Az ársapkát érintő szigorodó korlátozások ellenére is havi alapon 3 százalékkal emelkedett az üzemanyagtöltő állomások forgalma, ami így éves összevetésben 37,5 százalékos bővülést hozott (igaz, tavaly ekkor a koronavírus miatti korlátozások révén még meglehetősen visszafogott volt a fogyasztás). A mai kiskereskedelmi statisztikák alapján az elemző úgy látja: a lakosság mintha elkezdett volna alkalmazkodni a magasabb inflációhoz, de ez egyelőre érdemi visszaesést még nem, sokkal inkább stagnálást hozott a fogyasztásban.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint nyártól a fiskális konszolidáció, a pluszjuttatások kifutása, és az elmúlt két évtized legmagasabb inflációja, az élelmiszerek áremelkedése a fogyasztás lassulását eredményezik.
