A légszennyezettség, a rákkeltő kemikáliák, az azbeszt, a radon- és az UV-sugárzás, a passzív dohányzás 10 százalékkal növelik Európában a rákbetegségek számát: évente 2,7 millió új megbetegedést diagnosztizálnak és 1,7 millió haláleset történik az összesen 27 ország 448 millió lakosa körében. Az új megbetegedések 23, a halálesetek 20 százaléka itt történik a kontinensen. A betegség gyakorisága szerint a rák a nem fertőző betegségek között az első helyen áll, halálokként pedig a második a keringésrendszeri problémák után. 2018-ban 178 milliárd euróra becsülték a rák okozta költségeket. Bár a különböző környezeti hatások és a megbetegedések kapcsolatának nem minden részlete tisztázott, de az, amit már tudunk, hozzájárulhatna egy hatásos megelőzési politikához - derül ki az Európai Környezeti Hivatal június végén kiadott webjelentéséből, ami a káros környezeti hatások és a rákmegbetegedések kapcsolatáról szól.
A rákos megbetegedések okai három csoportba sorolhatók: az elsőbe a véletlenszerűen - és szükségszerűen - előforduló hibák, az öröklés során keletkeznek, ezek belső okok és nem befolyásolhatók. A második faktorba tartoznak azok a kockázati tényezők, amelyek valamilyen külső körülmény eredményei, ide tartoznak azok a faktorok, amelyek a szervezetben elváltozásokat okoznak, amelyeknek daganatos megbetegedés lehet a vége. Ezek részben befolyásolhatók és megváltoztathatók: genetikai kitettség, öregedés, gyulladások, hormonok, DNS-megváltoztatás. Az európai rákmegbetegedések 40 százalékáért olyan külsődleges faktorok felelősek, amelyek teljesen megváltoztathatók. Ezek is többfélék lehetnek; például az életmóddal összefüggésben lévők (dohányzás, ivás, étrend, elhízás); bizonyos fertőzések; környzeti és foglalkozásközbeni kitettségek a rákkeltő anyagoknak; UV-sugárzás, épületen belüli radonsugárzás és levegőszennyezettség. Minden külső kitettség csökkenthető megfelelő szabályozásokkal, egészségpolitikával, viselkedéssel, berendezésekkel.
A különböző környezeti ártalmak különféle szervek elrákosodásáért felelősek. A külső és épületen belüli levegőszennyeződés elsősorban a tüdőrákért okolható. Különösen meghatározó ez a tényező, ugyanis a halálozások 9 százalékáért felelős a beltéri és kültéri légszennyezés. A kutatók emellett összefüggést találtak a szálló pornak való kitettség és a leukémia kialakulása között is. A légszennyezés az összes rákos megbetegedés 2 százalékát okozza. Az épületeken belüli radonszennyeződés a tüdőrák elsődleges kiváltója. Az intenzív UV-sugárzás a bőrákok legfőbb oka, beleértve a rosszindulatú melanómát. Előbbi a megbetegedések 2 százaléka kapcsolódik, utóbbi ez az érték 4 százalék. A rengetegeg vegyi anyag felmérhetetlen mennyiségű rákért felelős. A másodlagos dohányzás olyanoknál is okozhat rákot, akik sohasem cigarettáztak. A passzív dohányzás akár 16 százalékkal is növelheti a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Ráadásul ez a veszély az európaiak 31százalékát érinti, hiszen majdnem minden harmadik ember kénytelen otthon, a munkahelyén vagy nyilvános környezetben mások dohányfüstjét belélegezni. Habár az Európai Unió már 2005-ben betiltotta az azbesztet, az anyag továbbra is jelen van az épületekben, így a felújítási és bontási munkálatokon dolgozó munkavállalók számára komoly környezeti kockázatot jelent. A becslések szerint a foglalkozási eredetű tüdőrák kialakulásának 55-88 százalékáért az azbeszt felel. Főleg a tüdőben és a belső szervek felszínén, leggyakrabban a mellhártyán jelenik meg.
A radon, ami mindenhol körülvesz
A radioaktív háttérsugárzás hozzávetőlegesen 40%-át a radon és bomlástermékei okozzák, ezek mindig jelen vannak a lakóhelyiségek légterében és a szabad levegőben is, mivel a Föld talajában előforduló urán bomlása során komoly mennyiségű radioaktív radon jön létre, amely lévén nemesgáz, felfelé haladva a Föld belsejéből igen nagy mennyiségben fordul elő a levegőben. A szivárgó radon bomlása során további radioaktív anyagok keletkeznek. Színtelen, szagtalan, de keserű ízű és radioaktív, az egészségre ártalmas. A radon elsősorban tehát a talajból, a talaj felől jut be az épületekbe. Dózisa függ a földrajzi viszonyoktól, a talaj szerkezetétől és az időjárástól. A földgázban és a vízben is lehet nagyobb mennyiségű radon. Maguk az építőanyagok is lehetnek radioaktív források, és bizony az épületek (hő)szigetelése is hozzájárul a lakótérben a radon feldúsulásához.
EU-s rákmegeleőző tervek
Európai Rák Őrjárat Ennek legfőbb célkitűzése a rákkeltő anyagoknak való kitettség csökkentése. Ennek keretein belül felmérik, hogy az EU-ban milyen egyenlőtlenségek, eltérések, különböző trendek mutatkoznak a megbetegedésekben.
EU Rákküldetés Az előző tervvel együtt a célja, hogy megelőző intézkedésekkel, gyógymódokkal 2030-ra 3 millió ember olyan ember életkörülményeit javítsák, éleltét meghosszabbítsák, akik megbetegedtek, vagy családtagjaik révén érintettek.
Európai rákellenes Kód Az Európai Bizottság kezdeményezése, hogy az embereket tájékoztassák arról, mit tehetnek a rák kockázatának csökkentéséért, tudományos tényeken alapuló ajánlások alapján (másodlagos dohányzás, UV-sugárzás, szennyezőanyagyok és más faktorok kerülése).
Karcinogének térképe Az EB és tagállami partnerei önkéntes terv mellett kötelezték el magukat, amely a munkahelyeken található rákkeltő anyagok tudatosítását, és más anyagokkal való felváltását tűzte ki célul.
Rák Tudásközpont Erősíti a független, tényeken alapuló tudományos együttműködést, és támogatja az EB rákkal kapcsolatos politikáját és tevékenységeit.
A módosítható kockázati tényezők a rákos esetek mintegy 40 százalékát teszik ki Európában
