Az nem derült ki, hogy a Jókai utcában ellenőrizték-e a kivitelezőket, de akadt már olyan ráépítés, amit leállított a kormányhivatal

A házomlásban érintett emeletráépítés építési engedélyének rendelkező része feltételként szabta, hogy a kivitelezést statikus művezetés mellett kell elvégezni.

A főépítész szerint a Jókai utcában történtek súlyos szakmai kivitelezői hibára utalnak, amelynek kivédését a gyakoribb és szigorúbb építésfelügyeleti és munkavédelmi hatósági ellenőrzések segíthetik. S erre nagy szükség is lenne, mert a belvárosban egymást érik az ilyen típusú beruházások. Az Ó utcai és a Jókai utcai házomlások mellett intő példa az Andrássy út 1. szám alatti társasház, amely több mint egy évtizede ideiglenes tetővel létezik egy meghiúsult tetőtér beépítés miatt.

A Jókai utcában történt házomlásban érintett emeletráépítés építési engedélyét a VI. kerületi önkormányzat jegyzője adta ki 2018. március 21-én. Az építési engedély rendelkező része az alábbi feltételt tartalmazta:

Viszont 2020. március 1-től az általános építésügyi hatósági, az általános építésfelügyeleti hatósági és az örökségvédelmi feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el.

– válaszolta a Népszava kérdéseire Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH).

Mint írták, a BFKH az éves ellenőrzési terv szerint tart hatósági ellenőrzést a folyamatban lévő kivitelezési tevékenységek helyszínén, valamint az azokkal összefüggő lakossági bejelentések kivizsgálását követően. Ezek eredményétől függően hivatalból építésrendészeti eljárást indít. 2021-ben közel 4 ezer hatósági ellenőrzést tartott a kormányhivatal. Jogszabálysértés esetén megtették a szükséges intézkedéseket. Ezek között a kivitelezési tevékenység leállítása is szerepelt – írták, de a válaszból az nem derült ki, hogy a Jókai utcában ellenőrizték-e a kivitelezőket.

– magyarázta lapunknak Erő Zoltán, Budapest főépítésze. A főépítész szerint meglepő, hogy az építési hatóság egy ilyen nagy munkánál nem írta elő védőtető készítését a járda felett, bár ilyen mértékű omlásnál vélhetőleg az se sokat segített volna. De egy leeső kalapács, vagy építőanyag esetén bizony jó szolgálatot tenne, így elkészítése a munkavédelmi előírások része.

– Budapest belvárosában gyakori tetőtér beépítéseknél és emeletráépítéseknél különösen nagy az ingatlanfejlesztők felelőssége – hívta fel a figyelmet Erő Zoltán, aki szerint tévedés a kivitelezés gondosságát a társasházon számonkérni, hiszen az laikusok közössége. Az Ó utcai házomlásnál sem az épület rossz állapota okozta a bajt. A társasház legfeljebb az épület állékonyságáért felel, de ezzel vélhetőleg nem volt gond, hiszen a beruházó megkapta az építési engedélyt. A társasház biztosítása minden bizonnyal nem terjed ki az építkezés közben történő balesetekre, hiszen nem is erre kötötték. Ennek biztosítása a beruházó, illetve a kivitelező feladata, rajtuk kérhető számon a szakmai felelősségbiztosítás megléte. A társasház ezt megkövetelheti a fejlesztővel kötött szerződésben – tette hozzá Erő Zoltán.