Kiderült, hogyan lobbizott az Uber az Orbán-kormánynál, mielőtt arcra ejtették volna

Hatalmas dokumentumhalmaz landolt a The Guardiannél, amelynek magyar vonatkozásai is bőven akadnak.

Mintegy 124 ezer dokumentumot, köztük 83 ezer e-mailt és további ezer, beszélgetést rögzítő fájlt szerzett meg a The Guardian arról, miként lobbizott az Uber amerikai utazásszervező cég 2013 és 2017 között világszerte vezető politikusoknál annak érdekében, hogy számukra kedvező szabályokat alkossanak meg.

A brit lap az információhalmazt megosztotta az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű tényfeltáró újságírói hálózattal, 29 ország 180 újságírójával. A projekt tagja magyar részről a Direkt36 volt.

Az oknyomozó portál beszámolója szerint az Uber lobbistáinak Magyarországon sikerült bejutnia több miniszterhez és befolyásos döntéshozóhoz, de ennek ellenére sem tudták elérni, hogy számukra megfelelően alakuljanak a szabályok, így 2016 elején kivonultak az országból. Az Orbán-kormány akkor azzal magyarázta a dolgot, hogy az Uber inkább kivonul Magyarországról, semmint hogy „vállalja a törvényes működést, az adófizető magyar taxisokkal való tisztességes piaci versenyt és az adófizetést”. Csakhogy míg az Uber lobbitevékenysége igencsak akadozott, a taxisok lobbitevékenysége idehaza jóval sikeresebbnek bizonyult. Egy ponton például személyesen Orbán Viktorhoz fordultak és rövid idő múlva pozitív visszajelzést kaptak a miniszterelnök környezetéből.

Az Uber Files projekt Magyarországgal kapcsolatos dokumentumaiból egyebek között kiderült, hogy az Ubernek dolgozott Kónya Imre, az MDF-kormány egykori belügyminisztere, aki többek között Pintér Sándor jelenlegi tárcavezetővel tárgyalt. Kiderült az is, hogy Uber elsők között tárgyalt Vitézy Dávid akkori BKK-vezetővel, aki azonban éppen ekkortájt vesztette el a befolyását Budapesten. A cég képviselői egy alkalommal Lázár János akkori kancelláriaminiszterrel is találkoztak, egyik bizalmi emberével pedig kapcsolatban álltak. Felvették a kapcsolatot Kóka János korábbi gazdasági és közlekedési miniszterrel is, aki mivel nem szimpatizált a taxisokkal, az Uberrel viszont igen, segített is volna nekik, de végül mégsem lett komolyabb folyománya ennek az együttműködésnek.

A dokumentumokból ugyanakkor az is kiderült, hogy a NAV meglehetősen komoly nyomás alá helyezte az amerikai utazásszervező céget, több százszor vizsgálták az Uber-sofőröket az adóellenőrök, sőt, a cég még egy fagylaltosztási akciója miatt is ellenőrzést kapott a nyakába. Egy alkalommal, amikor 2015 nyarán a NAV az Uber budapesti központjában razziázott, a cég egy különleges, titkos eszközhöz nyúlt, az úgynevezett „killswitch”-hez, hogy akadályozza az ellenőrök munkáját. Ez azt jelentette, hogy „probléma” esetén akár távolról is lekapcsolták az Uber érintett munkatársainak számítógépeit, hogy a hatóságok ne férjenek hozzá a dokumentumokhoz. A kiszivárgott belső levelek szerint ezt a trükköt legkevesebb tucatnyi alkalommal vetették be Párizstól Hongkongig. Végül 2016 közepére vált világossá, hogy a taxistörvény ellehetetleníti az Uber működését, így a cég kivonult a magyar piacról.

Jill Hazelbaker, az Uber marketingért felelős alelnöke az ICIJ-nek úgy magyarázta a dolgokat, hogy 2017 előtt számos hibát követett el a cég, azokra kifogásokat nem keresnek, de azok a jelenleg vallott értékeiknek már nem felelnek meg. A dokumentumok ugyanakkor a Magyarországon zajló lobbitevékenységek gyakorlatának átláthatatlanságára is rámutatnak, mivel 2010-ben eltörölték az úgynevezett lobbitörvényt, amelynek értelmében a kormányzati döntéshozókat megkörnyékező lobbistáknak regisztrálniuk kellett magukat, a tevékenységükről pedig jelentéseket kellett készíteni - jóllehet ezt a törvényt a Direkt36 szerint előtte is nagyon kevesen tartották be.