Egy hét alatt senkiből nem lehet művészt képezni, tíz nap alatt sem. A művészeti táborok szervezői egyrészt próbálják magukat minél jobb színben feltüntetni, hasznosságukat bizonyítani, másrészt emlékeztetni a résztvevőket a tényre: a nyári táborok nem szakmai képzések. Persze, ezzel szemben akad olyan táborelnevezés, mint a LESZI – Legyél színész Színjátszó Tábor, amelynek szervezői nem tartanak attól, hogy ne töltené be funkcióját. A nagy múltra visszatekintő, kecskeméti központú People Team táborok három turnust is indítanak több kategóriában: filmes, színházi, irodalmi, fotós és táncos hétre egyaránt lehet jelentkezni, emellett a People Team honlapján az adott művészeti ág ismert neveit sorolja föl. Az írótábornál például Garaczi László, Szabó T. Anna, továbbá Tóth Krisztina nevével csábítják a jelentkezőket. De számítanak-e a nagy nevek, egy hetet vagy az összes turnust a táborokban töltve lehet-e komolyan tanulni? Megéri-e kifizetni az olykor irreálisan magas - egy hétre akár 135 ezer forintos - árat?
Elek Ányos színész 26 éve táboroztat, 12 éven át volt a Táboroztatók Országos Szövetségének szóvivője. A táborárak kapcsán úgy gondolja, nehéz ebben a műfajban nyerészkedni – Talán a szembetűnően sok pénzt kérő helyek tudnak a táboroztatásból komolyabb összegeket szerezni vagy azok, amiket intézményekben hirdetnek meg, ugyanis ott a dolgozók bérével és a terembérlettel sem kell külön számolni. Az ilyen helyek tudják rombolni a piacot, hiszen, ha reálisan nézzük, az infláció miatt az étkeztetés eleve többe kerül. Nekem rentábilis táborom még sosem volt, de nem is azért csinálom. – Az Elek Ányos által vezetett Veled Kerek táborokban előadás nem születik, a színházat mint formát használják. – Nem tartom feltétlenül fontosnak, hogy produktumot hozzunk létre a gyerekekkel, a színházi eszközök, az improvizáció és a játék szabadsága esetenként sokkal többet ad. Vezetek olyan tábort, ahol előadás készül, de itt is arra koncentrálok, hogy a résztvevő felszabaduljon és ne a teljesítményén görcsöljön. – A művészeti táborok talán legnagyobb erénye, hogy lehetőséget nyújtanak a nem eredményorientált alkotásban való részvételre. Az utóbbi tíz évben jelentősen megnőtt az ilyen típusú táborok száma, Elek Ányos szerint azonban nem alakult ki verseny. – Inkább az együttműködés jellemző a táboroztatókra. Számtalan olyan internetes csoport van, ahol tippeket osztunk meg, egymásnál is szoktunk dolgozni, és a résztvevőknek is ajánljuk a másikat, hiszen még jobb több embertől megtapasztalni, hogy mi az alkotás, mi a színház. Természetesen vannak különbségek, például megoszlik, ki milyen metódusban, korosztályban vagy hány napban gondolkozik. A mi táboraink tíznaposak és 7 évestől 18 évesig fogadjuk a gyerekeket. Elsőre félelmetesen soknak tűnhet, de nagyon hasznos az, hogy mindnyájan megtanulnak felelősek lenni, magukért és a társaikért. Gyakran előfordul az, hogy aki sok nyarát velünk töltötte, később visszajön táboroztatni. – Ugyanerről a jelenségről számolt be Piszkátor Ildikó, a szentendrei festőművész, aki majd’ 30 éve tart művésztechnikai táborokat. – Mivel ilyen régóta a nyaraim részévé vált a foglalkozás, egyrészt jó híre van, másrészt az egykori résztvevők segítőimmé váltak. Ötnapos, napközis turnusokat rendezek, egy nyáron többet, több különböző korosztálynak a saját helyemen, az Ikoladekor Alkotóházban. Szentendrére helyiek és a környékbeliek, fővárosiak érkeznek, bentlakásos tábort a Káli-medencében tartok. Kortárs festészeti és mozaik-technikákat tanítok és a legfontosabb számomra, hogy átadjam a fiataloknak: ne dobjanak ki semmit, mert mindenből lehet művészi alkotást készíteni. Az újrahasznosítás gondolata mindig vonzza őket és nagyon kreatívan használnak föl mindent. A gyerekek ebben az életkorban például könnyedén és szabadon tudnak alkotni, van, hogy kiderül, valaki majd művészi pályán halad tovább vagy ilyen iskolába kerül, de ez ekkor még megjósolhatatlan.
Kalandok és előszoba a tóparton
A művészeti táboroknak nem feladatuk a szakmai képzés, ám akad olyan kezdeményezés hazánkban, amely mintha mégis betöltené ezt a funkciót. Az Összpróba jó hírnevet szerzett magának, és sokan vélik meghatározó színházi állomáshelynek. A tábor elsősorban Nagy Viktor színészhez, a Kultkikötő alapító igazgatójához köthető, a kezdetekről és a tábor jelenéről nyilatkozott lapunknak:
A Kultkikötő 2006-ban indult, ekkoriban települt a Balaton mellé Összpróba Tábor is, melyik volt előbb?
A Kultkikötő valójában az Összpróba Táborból nőtte ki magát. 1996-ban volt az első tábor, amikor én még a Színház- és Filmművészeti Egyetemre jártam. Eleinte jártuk az országot, Kőszegtől Egerig nagyon sok helyen megfordultunk, és később jött az igény, pontosan 2004-ben az Összpróba Fesztiválon, hogy legyen egy állandó helyünk, hiszen a permanens vándorlás a felkészülés rovására ment. Így jött Balatonföldvár, ahol most a Kultkikötő helyszínein állomásozik a tábor.
Ha jól értelmezem az Összpróba Tábor történetét, valójában az akkor SZFE-n tanítók és a hallgatók hozták létre?
Mondhatni. Az én osztályfőnököm, Zsámbéki Gábor szinte elsőként tartott foglalkozásokat a táborban, és általában az SZFE-s oktatók jöttek el tanítani, Ascher Tamás például, Babarczy László, Molnár Piroska, Pogány Judit, Lázár Kati, Rusznyák Gábor és még sokan. A nagy nevek ellenére a hozzáférést mindenki számára biztosítjuk, ez a lényege a támogatói programunknak, az Összpróba Alapítványnak, hogy olyan ifjak is csatlakozzanak, akik nem biztos, hogy a tábor díját megengedhetnék maguknak. Sokakat ingyen táboroztatunk. Úgy gondolom, hogy az a közösség, ami nyaranta kialakul talán mindennél fontosabb. Akik itt találkoznak, azok utána a legtöbbször tartják a kapcsolatot, odafigyelnek egymásra. Az Összpróba nem csak egy múló, nyári kaland, hanem olyan élmény, ami utána meghatározó a fiatalok életében. Nem akarunk senkiből sem színházi vagy filmes szakembert faragni. Persze, nagy öröm, ha valaki később elhelyezkedik a színházi szakmában, gondolhatok itt akár Sodró Elizára, Szilágyi Csengére, Fehér Tiborra vagy Zoltán Áronra, de az Összpróba nem egy művészképző, sokkal fontosabb a közösségteremtés és az, hogy egyfajta szemléletet adjunk át fiataloknak és felnőtteknek egyaránt.
Valóban a felnőttekre is koncentrálnak, az Összpróba a 14-17 éves korosztály mellett felnőtt turnust is indít a 18 év felettieknek,. Miért alakult ki ez a gyakorlat?
Egyrészt megszűnt a zalaszentgróti Nemzetközi Színjátszó és Rendezői Tábor, másrészt azok a fiatalok, akik jártak az ifjúsági táborba, szerettek volna továbbra is nyaranta együtt lenni. A felnőtt tábor teljesen más, nincs ébresztő, nincs takarodó, más a munka menete is, sokkal lazább.
Itt is felfedezhető az, ami a több éve futó táborok kapcsán tapasztalható, hogy akik gyakorta visszajárnak végül maguk is elkezdenek tanítani?
Természetesen, idén például a már említett Zoltán Áron vezette az ifjúsági turnust. Molnár Ferenc Liliomját adták elő Vecsei H. Miklós átiratában június végén. A megszülető produkcióknak mindig az a lényegük, hogy a harminc fős táborban mindenki kapjon lehetőséget, emiatt pár plusz jelenet is bekerült, némelyik ismétlődött. Ennek ellenére nincs jól bevált „panel-előadásunk”, amit többször elővennénk, igyekszünk a korcsporthoz igazodni.
Ha a korcsoporthoz való igazodásnál tartunk, felmerül a kérdés: másképp viszonyul a művészeti táborhoz egy túltechnicizált világban élő mai tinédzser?
A koncentráció hiánya talán a legszembetűnőbb a fiataloknál, de a jelenséget ne szűkítsük le erre a korosztályra, hiszen akár magamon is észreveszem vagy a kollégáimon, hogy a hatalmas információáradat miatt nehezünkre esik összpontosítani. Az egyfelé figyelésre nyújt lehetőséget az Összpróba Tábor, annak ellenére, hogy egy extrovertált közeg a nyári táboré, ez az időszak valamiképp az elcsendesedésé, hiszen a hétköznapokat legtöbbször a zaj teszi ki.
Sokan a tábort az SZFE előszobájának tekintik, avagy tekintették. A hazai színházi terep átrendeződését elnézve mit gondol, válhat az Összpróba Tábor egy kultúrpolitika által nem terhelt alkotóhellyé?
Nagyon örülnék, ha így lehetne. Terveink között szerepel, hogy a felnőtt táborba kifejezetten olyan oktatókat hívjunk meg, akik egészen máshogy gondolkodnak, akik esetleg szakmai-világnézeti ellentétben állnak, mégis az Összpróba Táborban együtt tudnának működni. Tettünk már kísérletet erre, és volt rá hajlandóság, időpontegyeztetés miatt nem jöhetett létre, de tartom magam ahhoz, hogy egy ilyen típusú találkozást létre kell hozni.
