A kata-szabályok szigorítása miatt szakértői becslések szerint az eddigi 450 ezer katás kisvállalkozó kétharmada, háromnegyede kiesik a kedvezményes, egyszerűsített adózás lehetőségéből. Szeptembertől ugyanis csak az úgynevezett főfoglalkozású egyéni vállalkozók katázhatnak, így aki eddig nyugdíj vagy másik állás mellett vállalkozott katásan, annak más adónemet kell választania, csakúgy, mint a bt.-knek. A másik megkötés, hogy csak lakossági ügyfeleknek lehet katásan számlázni; cégeknek, egyéni vállalkozóknak, költségvetési szerveknek nem.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere ez utóbbit a gyakorlatban megvalósíthatatlannak, betarthatatlannak látja. A számlaadási kötelezettséget az áfatörvény előírja, aki nem ad számlát, az 1 millió forintos bírságot kockáztat. Vagyis a vállalkozó nem mondhatja, hogy bizonyos ügyfeleknek nem ad számlát, sőt, előre nem is tudhatja, az ügyfél cég nevére fog-e számlát kérni, vagy sem. Ha egy katás autószerelőhöz begurul egy autó, a forgalmit is hiába kéri el a szerelő, mert még nem céges autó esetén is kérhet cég nevére számlát az ügyfél. Ha egy katás kisvállalkozó papírboltjában vásárol valaki, és céges számlát kér, akkor visszatetetik vele az árut? Megteheti-e a vállalkozó, hogy bizonyos ügyfeleket nem szolgál ki? - sorolta az aggályokat a szakértő. Fischer Ádám szerint ezért
ezen a téren vagy kell hozni egy áthidaló szabályozást, vagy gyakorlatilag senki nem tud a kata hatálya alatt maradni.
Hiszen nincs olyan kisvállalkozó, akinek ne lehetnének – akár csak a jövőben – céges ügyfelei.
A kata hatálya alól kieső, alacsony költséghányaddal dolgozó egyéni vállalkozóknak megoldást jelenthet az átalányadózás, amit a minimálbér tízszereséig, évi 24 millió forint bevételig lehet választani. Az esetek nagy részében ez az eddigi adóterhek sokszorosát jelenti, más esetekben – például főállás melletti vállalkozásként, 2 millió forint alatti éves bevétel esetén – ugyanakkor még kedvezőbb is lehet, mint a kata.
Az átalányadónál a bevétel 40 százalékát automatikusan költségként ismeri el a törvény, ez adómentes. A 60 százalék úgy adózik, mint a munkabér: 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szochot), 18,5 százalék társadalombiztosítási (tb) járulékot, és 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) vonnak. Havi nettó 500 ezer forint bevétel esetén tehát 200 ezer forint az adómentes költség, 300 ezer forint az adóköteles jövedelem. Utóbbiból kell fizetni 45 ezer forint szja-t, 55 500 forint tb-járulékot, 39 ezer forint szochot, vagyis összesen 139 500 forint adót. Ez a kata havi 50 ezer forintjának majdnem a háromszorosa; a katás 450 ezer forint helyett csak 360 500 forint marad a vállalkozónál. Ez az adóteher azonban még mindig kevesebb, mint egy munkavállalóé. Egy bruttó 500 ezer forintos bérből – adókedvezmények nélkül - nettó 332 500 forint marad meg.
Bonyolítja a katával való összehasonlítást, hogy az átalányadózásnál évente a minimálbér feléig, azaz az első 1,2 millió forintig adómentes a bevétel. Ezt az összeget nem kell arányosítani a tört évre, tehát az idei pár hónapra is érvényes az 1,2 milliós határ. A nyugdíj mellett vállalkozók számára is mentes az szja alól az első 1,2 millió forint, a fennmaradó összeg után pedig csak 15 százalék szja-t fizetnek. Akik pedig eddig munkaviszony mellett választották a havi 25 ezer forintos mellékállásos katát, azok - a 40 százalékos költségátalányt is hozzászámolva – akár 2 millió forint bevételt szerezhetnek teljesen adómentesen. Egy évi 2 millió forint alatti „mellékest” összeszedő tanár esetében tehát az átalányadózás jobban meg is éri, mint a kata – mondja Fischer Ádám. Kérdésünkre, hogy akkor mért nem ezt választották eddig, azt mondta:
az átalányadózás szabályait az idén változtatták meg, és még kevéssé ismertek ezek az előnyök.
Az átalányadózás esetében az adó alapjaként meghatározott jövedelem – a példában a 300 ezer forint – ugyanakkor teljes egészében „bejelentett” fizetésnek minősül, ami után magasabb összegű nyugdíjjogosultság, gyerekgondozási támogatás, táppénz jár. A katával fizetett 50 ezer forint viszont ilyen szempontból úgy minősül, mintha 108 ezer forint lenne a kereset. A katával ellentétben az átalányadós jövedelemből érvényesíteni lehet az adókedvezményeket is. Összességében tehát például egy gyerek mellett dolgozó kismama akár a kata összegéhez közelítő adóterhet fizethet, miközben magasabb bejelentett fizetése lesz.
Fischer Ádám szerint
igazán rosszul azok járnak, akik eddig a teljes, 12 millió forintos bevételi határt ki tudták használni.
Ők eddig a havi 1 millió forintra csak 5 százalék, azaz 50 ezer forint adót fizettek, most viszont öt-hatszoros, 250-300 ezer forint lesz az adóterhük. Az adóemelkedés mértéke attól függ, mekkora a bevétel, van-e a vállalkozónak alkalmazottja, milyen tényleges költségei vannak, milyen tevékenységet folytat, van-e beruházása, családi vagy egyéb adókedvezménye. Általánosságban a kata – bevételtől függően – eddig 5-30 százalékos adóterhet jelentett, az átalányadózás a bevétel 25-30 százalékát fogja elvinni. Havi 200 ezer forintos bevételnél a két adónem között nagy változást nem lehet majd érzékelni, a legnagyobb hátrány itt a tetemes adminisztráció lesz, ami könyvelő szakértelmét is igényli.
Gulyás szerint 50-300 milliárdos lesz az adótöbblet
Az államnak a kata-szigorításból plusz adóbevétele keletkezik, ami Fischer Ádám szerint 100 milliárd forint nagyságrendű lehet. A pontos összeget nehéz megbecsülni, mert nem tudni, hányan, milyen bevétellel lépnek majd ki a katából, milyen más adózási módot választanak; hányan hagyják abba eddigi vállalkozói tevékenységüket; hányan lépnek át a fekete vagy szürke zónába. Mindezt utólag sem lehet majd látni, hiszen az adóbevételek szocho, szja, tb-járulék formájában szétszóródnak, miközben az adóbevételek az infláció hatásai miatt egyébként is nőnek. Megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot is, készült-e hatástanulmány a kata szigorításával kapcsolatban, mekkora adóbevétel-többletre számítanak ebből? Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Gulyás Gergely miniszter viszont a kormányinfón közvetve elismerte az adóemelést, és az immár sokadszor feltett kérdésre végül azt mondta: 50 és 300 milliárd forint közötti plusz adóbevétel származik ebből.
