Évről évre súlyosbodik az aszályos időszak, jellemzően a nyár, de mint idén is, van, hogy a téli, tavaszi hónapokban is alig van csapadék. Az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint tavaly 100 milliméterrel maradt el az éves csapadék mennyisége az előző évitől, s az eddigiek alapján az idén folytatódik a rossz széria. A mezőgazdaságban akinek lehetősége van, öntözéssel pótolja a hiányzó csapadékot. A vízjogi engedéllyel rendelkező öntözhető terület tavaly óta 25 százalékkal nőtt, jelenleg körülbelül 178 ezer hektárt tesz ki, amelynek háromnegyede az Alföldön található. Az Agrárminisztérium 2024 végére a 300 ezer hektárnyi öntözhető területtel számol, 2030-ra pedig a tervek szerint további százezer hektárral nő a vízzel ellátott terület.
Pénz, paripa, jogszabály
Ahhoz, hogy egy termelő öntözhessen, először is vízjogi engedélyre van szüksége, ebben a területi vízügyi igazgatóság az illetékes. Az öntözőberendezés megvásárlására vissza nem térítendő állami támogatásra lehet pályázni, a vételár maximum feléig, legfeljebb 3 milliárd forintig. Az öntözési közösségek nagyobb eséllyel pályáznak, mint az egyéni gazdálkodóknak. Néhány éve élő könnyítés, hogy ha az érintett földterület vízellátása másképp nem oldható meg, a keletkezett kár megtérítése mellett a szomszédos, idegen birtokon is el lehet helyezni az öntözéshez szükséges eszközöket.
Az, hogy egy föld öntözhető, nem azt jelenti, hogy élnek is a lehetőséggel. Legalábbis ez derül ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) válaszából, mely szerint tavaly ténylegesen 86 ezer hektárt öntöztek. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet 2018-as felmérése szerint Magyarországon 2696 ezer hektár potenciálisan öntözhető. A víz gyűjtéséhez, kivételhez szükséges tározók és csatornák építése, a meglévők karbantartása évtizedes vágy a mezőgazdaságban, és néhány aszályos év után úgy tűnik a tettekre is – legalábbis papíron - megérett a szándék. Az OVF arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Duna–Tisza közi Homokhátság vízhiányát 50 új tározóval kívánják orvosolni. A térségben valaha 600 természetes tó volt, ezek az emberi tevékenység és a klímaváltozás következtében eltűntek, emiatt a talajvíz szintje is lecsökkent. Az elkövetkező közel két évtizedben, ha az eredeti állapotot már nem is lehet visszaállítani, ezt orvosolni szeretnék. A két folyó között hét nagyobb területet vesznek célba, ökológiai szempontokat és az öntözővízhez jutást is figyelembe véve. Az előkészítés jövő év végéig tart, eddig már több, mint 6 milliárdot költöttek a tervezésre, a kivitelezés 2024-ben kezdődik, a projekt néhány éve becsült végösszege 200 milliárd forint körüli.
A Nyírség vízgazdálkodását is fejlesztenék, ott a számítások szerint 13 millió köbméter vizet lehetne visszatartani. Az a terv, hogy a Tiszából egy 105 kilométeres zárt vezetéken juttatnak vizet a térségbe. Tizenegy, összesen több, mint 10 millió köbméter víz befogadására alkalmas tározót építenének.
„Történelmi léptékű” – így írta le Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán az idei aszályt. A károk enyhítésére szánt 12,5 milliárd forint szerinte már biztosan nem lesz elég. A Népszava is megírta: a szárazság Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére koncentrálódik, szinte minden terményből kevesebb lesz a vártnál. Feldman Zsolt, az agrártárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a napokban egy sajtótájékoztatón elmondta: a búzatermést egyelőre nehéz megbecsülni, de valószínűleg nem éri el a 4 millió tonnát, az elmúlt 5 év átlagához képest több mint 30 százalékos lehet a hozamcsökkenés. A repcéből 400 ezer tonnányit takarítanak be, a hektáronkénti átlag 1,9 tonna, a visszaesés a korábbi évekhez képest 40-50 százalék. Az őszi árpából mintegy 1,4 millió tonna várható, a hektáronkénti átlag 4,5 tonna, de a búzához hasonlóan nagy az eltérés térségenként - mondta az államtitkár.
A termelők július közepéig 322 ezer hektárra jelentettek be aszálykárt, 50 ezer hektárral többre mint tavaly.
Kerül, amibe kerül, kell a víz
Az öntözés drága mulatság. Egy Csongrád-Csanád megyei gazdálkodó sorolta, hogy az alapdíjat, amelyet a vízjogi engedélyben meghatározott hektár után számítanak ki, akkor is fizetni kell a vízügy felé, ha esetleg csapadékos az időjárás egyáltalán nem kell öntözni. Ennek az összegnek a felét a gazdálkodó fizeti, a másik felét az állam, de csak akkor, ha a gazdálkodó minden előírást betart. A Királyhegyes környékén gazdálkodó Vízi István évi mintegy 2 millió forintot fizet ilyen címen. A cége186 hektáron öntözi a vízigényes zöldségféléket, kukoricát. A csatornából szerződés alapján kap vizet, az előre kialkudott mennyiséget, 242 ezer köbmétert, egységenként nettó közel 11 forintért. További költséget jelent a saját csatornája rendben tartása, amely további milliókat tesz ki. Erre jön a gázolaj ára, hiszen a szivattyú, amely a csatornából kiemeli a vizet, és a több száz méteres berendezésbe juttatja, üzemóránként 35-45 litert fogyaszt, és van olyan nap, amikor 15 órát üzemel. Idén biztos, hogy mélyebben kell majd zsebbe nyúlni, mert Vízi István nem emlékszik olyan esztendőre, mint az idei: április óta folyamatosan öntöznek. Június 30-ig már meghaladta a szerződött vízmennyiséget, arról még nincsenek információi, hogy a pluszmennyiség ára hogyan alakul.
