A fájdalmak hete

Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban), hogy Brüsszelben tévedés történt, az európai szankciós politika Oroszország ellen nem vált be, sőt ellenkező hatást váltott ki, mint ahogy tervezték. „A szankciós politika nekünk fáj jobban.”

Ezzel szemben a tény az, hogy bár mindenkinek a saját baja fáj legjobban, senki nem gondolta és nem is mondta azt, hogy Európát nem fogják érinteni az oroszok ellen bevezetett gazdasági büntető intézkedések, ugyanakkor nincs szó ellenkező hatásról, mert az orosz GDP az előrejelzések szerint idén mintegy 10 százalékkal csökken. Ha viszont az EU belátná, hogy Orbánnak van igaza és visszakozna, akkor ezzel áldását adná Ukrajna elfoglalására. Melyik a nagyobb ár? És melyik fájna jobban?

Azt is állította Orbán (ugyanott), hogy eleinte azt hitte, csak lábon lőttük magunkat, „de most már látszik, hogy az európai gazdaság tüdőn lőtte magát, és levegőért kapkod”.

Ezzel szemben a tény az, hogy a tüdőn lövés többnyire halálos, ellenben az Európai Bizottság tegnapelőtti előrejelzése szerint az eurózóna gazdasága sem idén, sem jövőre nem fog visszaesni, növekedése csupán lassulni fog. Orbán hasonlataitól – meg a kata kivégzésétől és a rezsiemeléstől – viszont tényleg csak kapkodjuk a levegőt.

Azt állította továbbá a miniszterelnök (a kata lefejezésével kapcsolatban), hogy „az nem fog menni, hogy 450 ezer ember nem fizet be a nyugdíjkasszába, nem fizeti be azt az összeget, amit be kellene fizetni”.

Ezzel szemben a tény az, hogy az 50 ezer forintos tételes adóval (vagy a 75 ezer forinttal) minden fizetési kötelezettségüket letudták, cserébe ugyanakkor nagyon alacsony összegű nyugdíjjogosultságot szereztek. Ez valóban komoly probléma volt (vagy lesz), de egyrészt maga a kormány állította elő, másrészt nem a katások kedvező adója miatt van hiány a nyugdíjkasszában. Tavaly a kormánynak már 671 milliárd forinttal kellett megsegítenie a nyugdíjkasszát, és ez jóval több, mint amit a katások mostani átirányításától remélnek.

Azt állította Kövér László, az Országgyűlés elnöke (Zalakaroson), hogy tőlünk nyugatra ideológiai háború dúl, egy istentelen ideológia, a halál kultúrája terjed, és a szemünk előtt zajlik Európa öngyilkossága.

Ezzel szemben a tény az, hogy Nyugat-Európában nem terjed semmiféle halál-ideológia, miközben tőlünk keletre a háborús tömeggyilkosságot gyakorolják a valóságban is. Erről nem tudomást venni, és ebben a helyzetben európai öngyilkosságról beszélni kész magyar öngyilkosság.

Azt is állította Kövér (ugyanott), hogy „a brüsszeli bürokraták át akarják alakítani az Európai Uniót egy diktatórikus birodalommá (…) azért, hogy az politikailag alávesse, kulturálisan megalázza, gazdaságilag kifossza az EU mind a 27 tagállamát és 447 millió polgárát”.

Ezzel szemben a tény az, hogy Európa vezetői nem bürokraták, hanem politikusok, az Európai Tanács tagjaitól (így Orbán Viktortól) kezdve az Európai Bizottság tagjain át az Európai Parlament képviselőiig. De ha a céljuk az alávetés, megalázás, kifosztás, akkor miért akarunk velük megegyezni?

—

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.