Hogy a háború mennyire felforgat mindent, azt a német széntüzelésű erőművek újraindítása is jelzi. Ha valaki egy-két évvel ezelőtt azt állítja, Robert Habeck jelenlegi gazdasági miniszter, az Zöldek akkori társelnöke egyenesen támogatni fogja ezt az intézkedést, komoly kétségek merültek volna fel az illető értelmi képességeit illetően. De most Németország kényszerpályán mozog. Oroszország állítólagos karbantartási munkálatok miatt elzárta az Északi Áramlat 1 gázvezetéken folyó nyersanyagot, és nem is garantálja a szállítás újraindítását. Súlyos recesszió fenyeget, emberek tíz-, sőt százezrei kerülhetnek utcára a gázhiány miatt.
Egyelőre az a terv, hogy a jänschwaldei lignittüzelésű erőmű két blokkja termel újra áramot. Ez azonban nem olyan egyszerű, hiszen az egykor ott dolgozók nagy része már máshol talált munkát, így több mint 200 szakmunkást keresnek rövid határidővel. A másik gond, hogy a külszíni bánya már csak 2023 végéig elegendő szénnel rendelkezik, aztán végleg bezárják. A legnagyobb akadályt azonban a kibocsátási határértékek betartásáról szóló jogszabály jelenti, aminek a két blokk biztosan nem felel meg. Így az üzemeltetők szerint vagy mentességet kapnak, vagy nem tudnak felcsatlakozni a villamosenergia hálózatra. A német közvélemény egyelőre megértéssel fogadja a döntést, hiszen a jelen vészhelyzetben az energia fontosabb a környezetvédelemnél, és sokan belátják: amíg nem kapcsolódnak le az orosz gázról, gúzsba lesznek kötve.
Ebben a helyzetben különösen fontos lenne az Európai Unión belüli szolidaritás. Olaszország és Szlovénia múlt héten megállapodást kötött arról: ha Ljubljana nem kap több gázt, Róma kisegíti. Történt mindez akkor, amikor itthon tilalmat rendeltek el az energiahordozók kivitelére, ismét bizonyítva, hogy a magyarokat épp a részvétlenségre neveli a keresztény kormány.