Lengyelország;irodalom;

Utazás Tokarczuk világába

A Vince Kiadó gondozásában megjelent magyarul Olga Tokarczuk Nobel-díjas lengyel író hatalmas regényfolyama, a Jakub könyvei. A fordítás Körner Gábor munkája.

A József Attila-díjas műfordítót először a hatalmas munka előzményeiről kérdeztem. – Talán sosem vállalkoztam volna rá, hogy lefordítom a regényt, ha nem kapok a szerzőtől egy személyes ajánlással ellátott példányt. Ez komoly indíttatás volt, különösen, hogy csak egyszer találkoztunk, pedig már három regényét ültettem át magyarra. Sokáig tartott, amíg kiadót találtam a könyvre, arra is gondolnom kellett, hogy ez egy többéves munka, s közben meg is kell élnem valamiből. Végül megtaláltuk egymást a Vince Kiadóval, és öt évvel az eredeti megjelenése után hozzákezdtem a fordításhoz. Néhány hete dolgoztam csak a könyvön, amikor bejelentették: Tokarczuk kapta az előző évi, 2018-as irodalmi Nobel-díjat.

Hogyan készült fel a munkára? Körner Gábor elmondta: a lengyel és ukrán szak mellett hebraisztikát is tanult öt szemeszteren át, ez is segítette abban, hogy megtalálja a megfelelő forrásokat. Tanult héberül, a zsidó hagyományokról is van fogalma. A regény története, Jakub Frank és híveinek históriája jól kutatott téma Lengyelországban, s a fő források hozzáférhetők az interneten.

Kik voltak a regény hősei? Különös zsidó vallási mozgalom volt a frankistáké, meséli a fordító. Nevezhetjük akár kalandor vállalkozásnak is. Frank karizmatikus kalandor volt, aki képes volt kisugárzásával tömegeket gyűjteni maga köré. Lengyelországban született, majd a mai Románia akkor oszmán függőségben élő területén élt, ahonnan a kisázsiai Izmirbe, majd Szalonikibe költözött. Ott vallási iskolát is alapított. Még Szmirnában találták meg lengyel zsidók, s hívták el hazájukba. Frankban olyan személyiséget láttak meg – mondja –, aki reménységet képes adni a kétségbeesett helyzetben élő zsidó tömegeknek, a megváltásnak olyan ígéretét, amelyet alig száz évvel korábban Sabbataj Cvi nyújtott a keleti zsidóknak. (A szmirnai Sabbataj Cvi (1626–1676) zsidó vallási mozgalmat vezetett, messiásként mutatta magát, s az akkori világból nagy tömegeket vonzott a gyors megváltás ígéretével. A szultáni kormány arra kényszerítette, hogy térjen át az iszlámra, híveinek elég nagy csoportja követte. A Porta a mai Ulcinjbe száműzte, ahol meghalt. Kultusza azonban sokáig tovább élt – a szerk.) Ehhez a mozgalomhoz Frank és köre erősen kötődött. A lengyelországi zsidó messiásvárás oka a közösség kitaszított, sanyarú helyzete volt. Ennek a tömegnek a hagyományos zsidó tekintélyek nem kínáltak megoldást.

Ez egy zsidó vagy egy lengyel történet? – kérdeztem Körner Gábort. – Addig volt zsidó történet, amíg a korabeli lengyel világ vezetői (egyháziak és arisztokraták) meg nem látták a zsidó mozgalomban a hazai és nemzetközi politikai lehetőséget – magyarázza. A lengyel elit egy része úgy vélte, sikerként mutathatná fel jelentős zsidó tömeg katolikusra térítését. Egyes egyházi méltóságok a pápánál akartak jó pontokat szerezni. Mindez egybeesett a frankisták elgondolásaival. Ők a kitérésben a megváltáshoz vezető utat látták. Jakub Frank csak átmenetinek gondolta a formális katolizálást. Korábban egyébként az iszlámot is felvette, s azt hirdette, hogy minden vallásból ki kell hüvelyezni az isteni kinyilatkoztatást. Volt a lengyel támogatásban egy adag belpolitika is. A „talmudellenes” frankistákat elkötelezett antiszemiták is támogatták, akiknek kapóra jött, hogy a szekta képviselői egy vallási vitában vérváddal illették a talmudista zsidókat. Tokarczuk izgalmasan írja le, ahogy a hagyományos zsidó elit pénzügyi erővel akarta a hatalmat a frankisták ellen fordítani, míg más lengyel politikai körök a tömeges kitérés ígéretével igyekeztek az udvart maguk mellé állítani. A hagyományhű zsidók végül kiátkozták Frankot, az eseményt leírja a regény. Mindez a felvilágosodás korának légkörében történt, sőt többen zsidó felvilágosodást véltek látni a mozgalomban, amely csakhamar Lengyelországon kívül is számos hívet szerzett. Tokarczuk érzékletesen mutatja be a szekta sajátos, olykor abuzív világát, ahogy tudatosan szembemennek a Tóra és a Talmud törvényeivel.

A regényben megjelenik a frankizmus utóélete, azon családoknak a történetén keresztül, akik katolizáltak ugyan, de továbbra is több generáción keresztül zárt körben házasodtak, s őrizték a hagyományaikat. Ez a közösség később persze feloldódott, de sokan a lengyel szellemi, gazdasági és politikai élet fontos szereplőivé váltak. A lengyel romantikát meghatározó Towiański-féle messianisztikus mozgalomra is hatással voltak a frankisták. (Spiró György A jövevény címmel regényt írt erről a mozgalomról – a szerk.) Adam Mickiewicznek, a lengyel romantika nagy költőjének a felesége is frankista családból származott.

Vajon mi vitte Olga Tokarczukot ehhez a témához? A műfordító szerint a (jól feldolgozott) történet önmagában is izgalmas, de arra is lehetőséget teremt, hogy bemutassa a lengyel XVIII. századot, amelyről a lengyel köztudatban számos hamis sztereotípia él. Így az, hogy országuk a tolerancia birodalma volt e korban. Soknyelvű, többvallású állam volt valóban, egészen más, mint a mai homogén Lengyelország, de az író a regénnyel vitába szállt a toleráns idill mítoszával. Meg is védték tőle a lengyelséget a „hazafiak” a könyv megjelenését követően. A lengyel szélsőjobb köreiben ráadásul eleve érzékeny témát jelentenek a frankista családok lengyel társadalomba integrálódott leszármazottai, akik ideális alanyai a klasszikus összeesküvés-elméleteknek.

Közrejátszott-e a könyv megírása a Nobel-díj odaítélésében? Körner Gábor szerint annyiban biztosan, hogy viszonylag gyorsan megjelent a regény svédül, de Tokarczuk akkor már erősen jelen volt írásaival a világirodalomban. Ő az egyik legtöbbet fordított lengyel szerző – hangsúlyozza. Már a Nobel-díj előtt is közel húsz nyelvre fordították le egy-egy könyvét. Miért ajánlja a magyar olvasónak ezt a regényt a műfordító? Körner hangsúlyozza, hogy Tokarczuk nagyon olvasóbarát szerző. Nem csak a vájtfülűek kedvence, a szakmai díjak mellett többszörös közönségdíjas. Élvezetes a stílusa, a Jakub könyvei pedig igazi történelmi nagyregény, amelyben elmerülhet az olvasó.­­­­­­­­­­­­­ Közben pedig szinte észrevétlenül gazdag képet kap a zárt közösségek belső dinamikájáról, a XVIII. századi zsidó és más vallási mozgalmakról, a felvilágosodás kori Európa szellemi áramlatairól és a modern Európa születéséről.

Infó:

Olga Tokarczuk: Jakub könyvei

Vince Kiadó, 2022. Fordító: Körner Gábor