Az elszálló euróárfolyam is felkerült a BKV szállítóinak szerződésfelmondási indokai közé az ukrán-orosz háború, az infláció, a gyártói áremelések, az alapanyaghiány mellé. A felmondott kontraktusok közé tartozik a gumiabroncs beszerzés is. A beszállító az ukrán nyersanyagforrás elzáródása miatt már a háború elején jelezte, hogy csak jóval magasabb áron tudna szállítani. A BKV-nak végül nem sikerült megegyeznie a céggel, így az felmondta a szerződést. A fővárosi közlekedési cég a pótlás érdekében a múlt héten közbeszerzési eljárást indított 5100 gumiabroncs vásárlására. A felhívásban szereplő beszerzési költség visszaosztásával abroncsonként 83 ezer forint feletti átlagárat kapunk. A BKV szerint a tényleges árak később, az ajánlattételi szakaszban derülnek majd ki, a felhívásban megadott mennyiség és érték ugyanis csak tájékoztató adat, ráadásul tízféle eltérő méretű gumiabroncsot vásárolnának, Az eljárásnak egyébként nem egyetlen szállítói szerződés megkötése a célja, hanem egy dinamikus beszerzési rendszer létrehozása az elkövetkező 36 hónapra.
A forint-euró árfolyam romlása miatti veszteség mértékét feszegető kérdésre azt válaszolta a cég a Népszavának, hogy „a napi szintű és jelentős árfolyam-változások miatt a partnerek már csak euró alapon határozzák meg az egységárakat”. A gumiabroncsok forint alapon való beszerzésére viszont már korábban sem volt módjuk, ezért szerintük az „esetleges veszteség sem megállapítható”. A nevezett szerződés 1,98 millió euróról szólt. A két évvel ezelőtti aláíráskor ez 351 forintos árfolyamon 694 milliós kiadást jelentett a cégnek, ami idén májusban 386 forintos euró mellett 763 millióra kúszott fel, 400 forintos árfolyamon pedig 791 millió fölé emelkedett volna, de így se érte meg a szállítónak. Az olyan szerződések esetében, amelyeket a partner import-beszerzéssel teljesít, az árfolyamkockázat beárazták. Bár 410 forintos euróval aligha számolt bárki is.
„A felmondási indokokra nézve nem vezetünk pontos statisztikát, a partnerek sem minden esetben közlik azt, de jelentős részében hivatkoznak az ukrán-orosz háborúra”
– válaszolta kérdésünkre a cég. A háború nemcsak az energiaárak drasztikus változásához járul hozzá, hanem az alapanyagok árának növekedéséhez, a hozzáférés korlátozottságához, valamint az extrém mód megnövekedett beszállítási határidőkhöz is. De a cég mindent megtesz a közösségi közlekedés fenntartása érdekében, már amire – teszik hozzá talányos módon – „törvényes keretek között, felelős közpénzfelhasználóként” módjuk van.
A partnerekkel folytatott egyeztetések mindenesetre nem tűnnek túl sikeresnek, hiszen az elmúlt két hónapban megduplázódott a felmondott szerződések száma. Míg április végéig 36 kontraktust mondtak fel a fővárosi közlekedési cég üzleti partnerei, júliusra ez a szám 75-re emelkedett. A megszűnt szerződések jellemzően az olajok, zsírok, vegyi anyagok, villamossági és járműalkatrészek és a gumiabroncsok beszállítói körét érintették. Ezek pótlására új közbeszerzési eljárásokat indítottak, de még nem zárultak le. A BKV legalábbis ezzel hárította a költségtöbbletre vonatkozó kérdésünket.
Sorra távoznak a BKV beszállítói: április végéig már 36 szerződést mondtak fel, a többletkövetelések több tízmilliárdra rúgnakA BKV-nál kérdésünkre azt mondták: minden szerződés tartalmazza azt lehetőséget, hogy azt különösebb indoklás nélküli felmondják. Hozzátették: a szerződésbontások nem okoztak eddig működtetési zavarokat. Azt viszont nem tagadták, hogy a korábban viszonylag jól tervezhető költségek most tervezhetetlenek. A Népszava korábban úgy értesült, hogy a beszállítók többsége 30-50 százalékos felárat kért.
A BKV májusban több tízmilliárdos többletkiadásra számított emiatt. Most már nem is tippelnek.
Ami bizonyos: a BKV Zrt. energiaköltségei az idei első félévben a tavalyi év hasonló időszakához képest a duplájára emelkedtek. 2021. I. félévben a teljes energiaköltségük 9 milliárd forint volt, idén már 18 milliárd. A gázolaj ára 65 százalékkal nőtt, a vontatási áramé 136 százalékkal, míg az egyéb energia tételek költségének emelkedése meghaladta a 115 százalékot. Erre – mint mondják – nem lehetett felkészülni az üzleti tervezés során. A BKV menedzsmentje a Budapesti Közlekedési Központtal és a városvezetéssel szoros együttműködésben folyamatosan dolgozik a fizetőképesség megőrzéséhez szükséges források megteremtésén. De arra nem tértek ki a válaszukban, hogy látnak-e fényt az alagút végén.
Korábban úgy tűnt, hogy a háború az orosz szerelvényekkel futó hármas metró üzemeltetését is veszélyeztetheti. Májusig ugyanis nem érkezett se alkatrész, se szakember Oroszországból. Most azt válaszolta a BKV, hogy az üzemeltetéshez minden szükséges alkatrész rendelkezésre áll, de azt nem részletezték, hogy milyen forrásból: az oroszok szállítanak, ami igencsak nehézkes lenne Ukrajna megkerülésével, vagy találtak cégeket, amelyek utángyártanák az orosz alkatrészeket. „A Metrowagonmash négy munkatársa jelenleg is itt tartózkodik a BKV Zrt. munkájának támogatása érdekében” – írták. Kissé árnyalja a képet, hogy a jelenleg zajló pályarekonstrukció miatt a szerelvényeknek kevesebb mint a negyedére van szükség. Az ígéret szerint jövő tavaszra befejeződő felújítás után – ha a háború addig nem ér véget és nem lesznek az orosz céget kiváltó új beszállítók – komoly fennakadások lehetnek az üzemeltetésben.
Egyre nő a költségvetési lyuk
A BKV költségvetésén a beszállítói áremelések nélkül is hatalmas lyuk tátong. A cég idei – április végén elfogadott – üzleti terve eleve 26 milliárd forintos veszteséggel számol. A lyuk befoltozásához a kormánytól vártak 14 milliárdot az energiaár- robbanás ellensúlyozására, ám erre csekély az esély. Ezenfelül hitelt vennének fel, 6 milliárd forint értékű szállítói számlát jövő évre tolnák át, az adóhivataltól pedig halasztott adófizetést kérnek. Mindebből csupán az biztos, hogy három bank hajlandó hitelezni. Ennek kamatterhe önmagában 405 millió forint, míg a szállítói számlák és az adókésleltetés szintén több tízmillióba kerül, ha egyáltalán sikerül nyélbe ütni.
