Egyre sűrűbben ülésezik a BKV igazgatósága, mivel szinte nincs olyan beszállítói szerződés, amit ne akarnának módosítani az üzleti partnerek, és az eredeti összeggel teljesülne. A budapesti közlekedési cég igyekszik minden beszállítóval megegyezni a korábban megkötött szerződés engedte pénzügyi kereteken belül, hiszen egy új tenderen - várakozásaik szerint - még rosszabb ajánlatokat kapnának. Már az is nagy siker, ha 10 százalék alatt tartják az áremelés mértékét. A beszállítók többsége azonban ennél jóval többet, akár 30-50 százalékos felárat is kér a nyersanyag drágulás és az Ukrajnában zajló háború miatt – értesült a Népszava.
Minderről megkérdeztük a BKV-t is. A kevés konkrétumot tartalmazó válaszból kiderült, hogy „megsokszorozódott a szerződésmódosítási igények száma a háború közvetett gazdasági hatásai - árfolyam-változás, gyártói áremelések, szállítási határidők, alapanyaghiány, fuvarozási kapacitások stb. – miatt.” Mint írják: „ az áremelési kérelmek számával együtt a felmondások száma is folyamatosan növekszik, idén április végéig 36 szerződést mondtak fel az üzleti partnerek. Ez éves szinten több tízmilliárd forintos többletkiadást jelent”.
„A beszállítói, gyártói visszajelzések alapján fennakadások, problémák lehetnek a gyártóknál az alapanyag ellátással, ellátási láncokkal, fuvarozással, ezek hatásai pedig várhatóan megjelennek az anyag- és alkatrészellátásban a BKV-nál is. A mindenre kiterjedő, jelentős áremelések megoldandó gazdasági korlátokat fognak jelenteni. Ráadásul a beszállítói láncokban keletkezett szűk keresztmetszetek a beszállítóinkat szinte egységesen érintik”– fogalmaz igen óvatosan a BKV, majd azt bizonygatják „folyamatosan tárgyalnak a beszállítókkal és minden intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az utazóközönség minél kevesebbet érezzen meg ezen hatásokból”. A sorok között olvasva ez azt jelenti, hogy további források híján nem lesz miből kifizetni a szállítók által követelt magasabb árakat. S ha nem lesz alkatrész, illetve nem tudnak fizetni az áramért és az üzemanyagért, akkor leállnak a járművek.
A háború a hármas metró felújítását is akadályozhatja. Az M3-as metró infrastruktúráját felújító Swietelsky Vasúttechnika Kft. az elmúlt hetekben már jelezte a BKV-nak, hogy az orosz–ukrán háború hatással lehet a munkavégzésre többek között a korábban Ukrajnából beszállított acélanyagok beszerzésének ellehetetlenülése, valamint a szállítási költségek növekedése miatt. A számlát azonban még nem nyújtották be. (Korábban már volt egy árvitájuk a BKV-val, akkor sikerült megegyezni, de ez elvitte a beruházás teljes tartalékkeretét.) A BKV az újabb követelésekre és a lehetséges csúszásra vonatkozó kérdéseinkre azt válaszolta, hogy a „háborús konfliktus gazdasági hatása jelenleg még nem meghatározható, a kivitelezők egyelőre általános paramétereket fogalmaztak meg”.
Még nehezebb a helyzet a hármas metróvonalon közlekedő orosz szerelvények esetében. A Népszava úgy tudja, hogy továbbra sem érkezik se alkatrész, se szakember Oroszországból. A BKV erre vonatkozó kérdéseinket azzal hárította, hogy „a járművek műszaki üzemeltetéséhez szükséges másodpiaci háttérnek csak egy hányada köthető közvetlenül az orosz gyártóhoz és a felújítási szerződésben jelentős alkatrész átadása szerepelt, amelyekből egyelőre megoldható a járművek üzemeltetése”. (Azt nem írták, hogy meddig.) Majd hozzátették: „A BKV Zrt. folyamatosan vizsgálja és keresi a hazai és egyéb alkatrészbeszerzési és szállítási lehetőségeket.” De arra nem tértek ki, hogy találtak-e akár egyet is és ha igen, mennyivel többért szállítanak.
A BKV költségvetésén a beszállítói áremelések nélkül is hatalmas lyuk tátong. A cég idei – heves közgyűlési vita után április végén elfogadott – üzleti terve 142 milliárd forintos közszolgáltatási díj mellett 26 milliárd forintos veszteséggel számol. A lyuk befoltozására nem sok ötletük maradt. A kormánytól várnak 14 milliárdot az energiaár- robbanás ellensúlyozására, felvennének 10 milliárd forint folyószámla hitelt, 6 milliárd szállítói számla kifizetését jövő évre tolnák át, az adóhivataltól pedig halasztott adófizetést kérnek. Mindebből csupán az biztos, hogy három bank hajlandó hitelezni. Ennek kamatterhe önmagában 405 millió forint, míg a szállítói számlák és az adókésleltetés szintén több tízmillióba kerül majd. Ha egyáltalán belemegy ebbe a NAV és a szállítók. A kormánytól várt 14 milliárd pedig már valóban a rózsaszínű álmok tartományába esik. Gulyás Gergely (korábbi) kancelláriaminiszter az országgyűlési választás után leszögezte: a rezsiárak emelkedésének egy részét az önkormányzatoknak kell viselnie, a kormány ahogy tud, segít. Kérdés, hogy a fővárosnak jut-e az esetleges kompenzációból, hiszen az iparűzési adófelezés ellentételezéséből is kimaradt. Ráadásul a pénznek még az ősz előtt meg kellene érkeznie a cég számlájára.
Csak azt kérik, ami jár
Nem érdemes abban reménykedni, hogy a BKV utasszáma néhány hónapon belül jelentősen növekszik. Az idei első két hónap jegyárbevétele 30 százalékkal marad el a járvány előttitől – mondja Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki szerint a járatritkítás és a szolgáltatás színvonalának csökkentése nem jó út. Elismerte: kormányzati segítség nélkül nem fenntartható a közösségi közlekedés. Ám a fővárosi közösségi közlekedéshez adott állami hozzájárulás csaknem a felére zsugorodott az elmúlt években. A fővárosi önkormányzatnak így egyre többet kell beletennie. Immáron az iparűzési adó 80 százalékát erre költik.
– Nem támogatást kérnek, csak ami jár, hiszen a hazai GDP 38 százalékát Budapesten termelik meg – állította Karácsony Gergely főpolgármester, aki rámutatott: a buszokon, villamosokon, metrókon nemcsak a fővárosi polgárok utaznak. Ha nem változik meg a kormányzati hozzáállás, akkor senki nem tudja kivezetni ebből a pénzügyi helyzetből a céget. Ő pedig inkább a pénzügyi csődöt választja, minthogy a 4-6-os villamos 10 perceként járjon.
