Az Európai Bizottság (EB) szerint az Oroszországból érkező gázszállítások további csökkentése fenyegeti Európát. – A Kreml fegyverként és zsarolási eszközként használja az energiahordozó exportját, és 12 tagállamban már megszüntette vagy mérsékelte a szállítást – fejtette ki Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök szerdán a friss javaslatokat bemutató sajtótájékoztatóján. Szerinte közös intézkedésekre van szükség, amelyek csökkenthetik a kockázatokat és a költségeket egy esetleges további részleges vagy teljes fennakadás esetén.
Az Európai Unióban mindenki feszült figyelemmel várja, hogy az orosz Gazprom a tervek szerint csütörtökön újraindítja-e a gázszállítást a karbantartás miatt nem működő Északi Áramlat I vezetéken. Von der Leyen egy újságírói kérdésre azt mondta: az óriásvállalatot teljesen megbízhatatlan partnernek tartja, ezért nem tudja megjósolni, hogy mi fog történni egy nap múlva.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden az Interfax hírügynökség által publikált kommentárjában azt mondta, az újraindítás attól függ, hogy egy létfontosságú turbina, amelyet Kanadában szervizeltek, visszakerül-e Oroszországba. Jelezte, hogy ha nem érkezik meg, akkor a vezeték kapacitása jelentősen csökkenni fog. Von der Leyen szerint a turbina már úton van a rendeltetési helyére, így az nem lehet a további leállás az oka. Oroszország egyébként már az Északi Áramlat-1 karbantartásának megkezdése előtt is 60 százalékkal csökkentette a vezetéken át pumpált gáz mennyiségét, a turbina hiányával összefüggő műszaki okokra hivatkozva.
Putyin: lehetséges, hogy a Kanadában javított turbina olyan állapotban van, hogy „egyszer csak lekapcsolják, és leáll az Északi Áramlat 1”Az esetleges téli ellátási zavarok megelőzése érdekében az EB új jogszabályt javasol, amely minden tagállam számára célul tűzné, hogy idén augusztus és jövő március között az elmúlt öt év azonos időszakának átlagához képest 15 százalékkal mérsékelje a gáz iránti keresletet.
Komoly ellátási zavarok esetén, és a fővárosokkal folytatott konzultációt követően a brüsszeli testület uniós riasztást hirdethetne ki, amely a 27 ország számára immár kötelezővé tenné a csökkentést.
A vészjelzést súlyos gázhiány, illetve az energiahordozó iránti kivételesen magas kereslet esetén lehetne kiadni. A javaslat értelmében a tagállamoknak szeptember végéig kellene aktualizálniuk nemzeti vészhelyzeti terveiket, hogy bemutassák, hogyan kívánják teljesíteni a csökkentési célt, majd kéthavonta jelentést tenniük Brüsszelnek az elért eredményekről. Azok az országok, amelyek igényt tartanak szolidaritásra, vagyis gázszállításokra a többi uniós tagállamtól, be kellene mutatniuk, hogy milyen intézkedéseket hoztak a kereslet belföldi visszafogására.
A jogszabályi javaslatról a tagállamoknak kell dönteniük minősített többséggel. A 27 energiaügyi miniszter várhatóan már a jövő héten megvitatja.
A rendelettervezet mellett az Európai Bizottság szerdán elfogadott egy gázkereslet-csökkentési tervet is, hogy segítse az EU27-eket a célok megvalósításában. Eszerint a tagállamoknak energiamegtakarítást célzó intézkedéseket kell hozniuk, és azon kell dolgozniuk, hogy a gázt más tüzelőanyagokkal helyettesítsék. Amennyiben lehetséges, elsőbbséget kell adniuk a megújuló, vagy a tisztább, kevésbé szennyező energiaforrásokra való átállásnak. Az EB szerint létfontosságú a háztartások és az olyan alapvető felhasználók, mint a kórházak, valamint a határokon átnyúló ellátási láncok szempontjából kritikus iparágak ellátásának biztosítása. Brüsszel azt is javasolja, hogy tagállamok írják elő a középületek fűtésének és hűtésének korlátozását, és ennek érdekében indítsanak figyelemfelkeltő kampányokat.
Gulyás Gergely szerint a kormány holnap valamit bejelent a rezsiről, amitől népszerűbbek lesznekA magyarokkal szemben is megvédik a belső piacot
“Meg fogjuk védeni a belső piacot”, válaszolta Ursula von der Leyen arra a kérdésre, hogy mit szól a gázexport nemrégiben bejelentett magyarországi korlátozásához. A bizottsági elnök megerősítette, hogy a kivitelt csak nagyon indokolt esetben lehet akadályozni, és egyelőre tanulmányozzák az erről szóló magyar jogszabályt. Kadri Simson energiaügyi biztos ehhez annyit tett hozzá: nincs tudomásuk arról, hogy a Magyarországra irányuló gázszállításokban fennakadások lennének.
Így néz ki a hazai vészhelyzeti lekapcsolási sorrend
A kormány 2020-ban módosította a földgáz biztonsági készletezéséről rendelkező szabályokat, amely azt is szabályozza, hogy vészhelyzet esetén mely fogyasztókat lehet és kell kizárni a földgázellátásból. Földgázellátási vészhelyzetet az ipari és technológia miniszter rendelhet el – ez már a három fokozatú listán a harmadik szint. Ezt megelőzően az energiahivatal korai előrejelzést (I.) és riasztást (II.) adhat ki. Amennyiben nem érkezik elegendő földgáz az országba vagy a fogyasztást nem képes tartósan fedezni a hazai kitermelés és a tárolókból kitermelt földgáz, akkor először azok az földgázerőművek állnak át más, olajalapú áramtermelésre, amelyek ilyen helyzetre tartalékokat képeztek. Eddig erre mindössze egy alkalommal, pár napra volt példa a 2000-es években, ennél súlyosabb ellátási zavar nem volt eddig Magyarországon.
Ha ez sem elegendő, akkor az ipari és mezőgazdasági nagyfogyasztókat zárják ki a földgázszolgáltatásból, de az alapvető élelmiszereket előállító cégekkel ez esetben még kivételt tesznek. Ezen cégeket (pékségek sütödék, hús-tejfeldolgozók) csak az utolsók között zárják ki. A földgázfelhasználás csökkentése érdekében a kormány munkaszüneti napot rendelhet el, illetve korlátozhatja az üzletek nyitvatartását, a köz- és magánépületek felfűtésnek szintjét. A fokozatos lekapcsolásra azért van szükség, hogy a lakossági gázfelhasználást ne kelljen csökkenteni, ugyanis erre elvileg fedezetet nyújt a hazai és a földgáztárolókból kitermelhető energia. P. Zs.
