Miközben az Európai Unió más országai arra törekszenek, hogy az orosz energiafüggőségnek, a Putyin-rezsim zsarolási potenciáljának csökkentése érdekében alternatív beszerzési forrásokat találjanak, az Orbán-kormány újabb gázüzletet kezdeményezett Oroszországgal. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Moszkvába tett váratlan villámlátogatás, hogy a már megkötött szerződéseken felül további 700 millió köbméternyi földgáz felvásárlását kezdeményezze az idei évre. Orosz kollégája, Szergej Lavrov mindössze arra tett ígéretet, hogy megfontolják a kérést.
A magyar külügyminiszter múlt pénteken közölte, hogy a kormány plusz 700 millió köbméter földgáz beszerzését tervezi, felkészülendő az esetleges európai ellátási zavarokra. Szijjártó Péter akkor még arról beszélt, hogy az egyeztetések keleti és nyugati irányba is folynak.
Azóta azonban eldőlt, az Orbán-kabinet a kívánt mennyiséget Oroszországtól vásárolná meg, dacára annak, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta súlyos kételyek merültek fel a Gazprom megbízhatóságával kapcsolatban. Az orosz állami energetikai társaság az elmúlt hetekben a szerződésekben foglaltaknál jelentősen kevesebb mennyiségű földgázt szállított Európába, különböző ürügyekre hivatkozva. Ursula von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a kontinens számos másik vezető politikusa is megállapította, hogy Oroszország fegyverként használja a gázt az EU ellen. Hazánk éves gázfogyasztása nagyjából 10 milliárd köbméter körül mozog, ennek 85 százalék érkezik orosz forrásból. Míg más európai országok az energiabiztonság érdekében diverzifikálnak, az Orbán-kormány ugyanerre hazánk Oroszországgal szembeni kitettség fokozza.
Meglehetősen szokatlan, hogy Szijjártó Péter csütörtöki moszkvai útját aznap jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A vizit létrejötte azért is figyelemre méltó, mert az Ukrajna elleni orosz invázió február 24-i kezdete óta mindössze egyetlen magas rangú uniós politikus látogatott Oroszországba: Karl Nehammer osztrák kancellár, aki áprilisban kifejezetten a béke előmozdítása érdekében utazott Moszkvába. Habár Szijjártó Péter Facebookon arról írt, hogy a földgáz biztosítása mellett nyomatékosítani szeretné, hogy az Orbán-kormány minél előbb békét akar, ezt meglehetősen visszafogottan fejezte ki. „Szeretném neked elmondani, hogy nekünk, mint egy Ukrajnával szomszédos országnak mennyire fontos a béke és mennyire fontos, hogy a háború minél előbb véget érjen” – mondta a kamerák előtt a háborút kirobbantó Oroszország külügyminiszterének.
Az EU tagállamok diplomáciai vezetői, állam- és kormányfői a háború kezdete óta jellemzően Kijevbe szoktak elzarándokolni, hogy támogatásukról biztosítsák Ukrajnát. Hazánk ebből a szempontból is kilóg a sorból: noha Nagy István agrárminiszter múlt héten Lvivben járt, a kabinet magasabb rangú tagjai kerülték a megtámadott országot, Szijjártó Péter külügyminiszter, Orbán Viktor miniszterelnök és Novák Katalin köztársasági elnök sem tett hivatalos látogatást. A Népszava gyűjtése alapján az EU 27 tagállama közül Magyarországon kívül csupán Belgiumból Ciprusból és Máltából nem érkezett vezető politikusa Ukrajnába. Az említett nemzetek azonban máshogy demonstrálták szolidaritásukat a honvédő ukránok mellett: mindhárom ország parlamentje felszólalási lehetőséget biztosított Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Erre hazánkban kevés esély van: Kövér László házelnök nem kedveli a világszerte népszerű vezetőt, júniusban a HírTV-nek egyenesen arról beszélt, hogy Zelenszkij szerinte „pszichés problémákkal” küzd. A nyilatkozat kiváltotta a kijevi kormány tiltakozását, és még feszültebbé tette az egyébként sem felhőtlen magyar-ukrán államközi kapcsolatokat.
Az Orbán-kormánynál „a rövid távon elérhető hasznok felülírnak mindenféle középtávú érdeket”