Csütörtök este nyolckor nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárait, mintegy 99 ezer jelentkező tudhatta meg, felvették-e, s ha igen, melyik egyetemre. A legtöbb hallgatót idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) vették fel, 11 355-en kerültek be az egyetem képzéseire. Ez rekorderedmény az ELTE történetében. A legmagasabb ponthatár itt 475 pont volt a maximális 500-ból, amit annak kellett elérnie, aki az állami ösztöndíjas jogász szakon szeretett volna továbbtanulni. A gólyák mintegy 90 százaléka állami ösztöndíjas formában tanulhat.
Az alapítványi fenntartásban működő Budapesti Corvinus Egyetemre összesen 2059 hallgatót vettek fel, 245-tel kevesebbet, mint egy évvel korábban, és több mint 700-zal kevesebbet, mint 2020-ban. A legtöbb pont (478) az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapszakhoz kellett. Tavaly a nappali alapszakra felvett hallgatók 75 százaléka tanulhatott térítésmentesen, idén a 70 százalékuk. Az egyetem vezetése szerint mindez a két évvel ezelőtti “modellváltás eredményességét” jelzi.
A Budapesti Műszaki Egyetemre 4776 felvételiző jutott be, ez tavalyhoz képest egy százalékos növekedést jelent. A Semmelweis Egyetemre 2358 hallgató nyert felvételt, 2247-en államilag támogatott formában. Az Általános Orvostudományi Karra 441 ponttól lehetett bekerülni, ami négy ponttal több 2021-es ponthatárnál. Több népszerű szaknál előzetes ponthatárokat állapítottak meg, ám számos esetben végül ezek is változtak, a legkiugróbban az ELTE jogászképzésén: az előzetes 350-nél 125-tel ponttal lett magasabb a végleges ponthatár. A legnépszerűbb gazdasági szakokra 400 pontnál kevesebbel egyik egyetemen sem lehetett bekerülni.
Idén összesen 99,2 ezren nyújtottak be érvényes jelentkezést, ami kismértékű csökkenést mutat a tavalyi évhez képest, amikor 101,9 ezren próbáltak meg bekerülni valamilyen egyetemi képzésre. A jelentkezők száma ugyanakkor drasztikusan visszaesett az utóbbi 10-12 évben: 2010-ben és 2011-ben még több mint 140 ezren szerettek volna egyetemen továbbtanulni, 2012-ben már csak 110,6 ezer, 2013-ban 95,4 ezer érvényes jelentkezést adtak be. Az okok között kiemelt szerepet játszottak a kormányzati intézkedések: az államilag támogatott férőhelyek szűkítése, ponthatárok emelése, szakok megszüntetése vagy összevonása. Az ezt követő években a jelentkezők száma egyszer sem haladta meg a 113 ezret. A legkevesebben - 91,4 ezren - 2020-ban jelentkeztek, ekkor ugyanis sokan arra számítottak, hogy a kormány kötelezővé teszi a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez. A tervekről csak az utolsó pillanatban, néhány héttel a jelentkezési határidő előtt mondott le a kabinet.
A legnépszerűbb felsőoktatási intézmény már a jelentkezésnél is az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt 15 610 elsőhelyes jelentkezővel. A második helyen a Debreceni Egyetem állt 8444 elsőhelyes jelentkezővel, a harmadik pedig a Szegedi Tudományegyetem lett, ide 7218-an jelentkeztek első helyen. A legnépszerűbb képzési területek idén is a gazdaságtudományok voltak, ilyen képzésekre a felvételizők 22 százaléka jelentkezett. Ezt követték a bölcsészettudományok (12 százalék) és a műszaki képzések (11 százalék).
A negyedik helyen a pedagógusképzés állt (9 százalék), ám ennek a képzési területnek a népszerűsége fokozatosan csökkent az elmúlt években. Idén mintegy 12 ezren jelentkeztek valamilyen pedagógiai képzésre, ami ezerrel kevesebb felvételizőt jelent tavalyhoz képest. Közülük első helyen csak 8,7 ezren jelölték meg az általuk legjobban preferált szakot, míg tavaly 9,8 ezren voltak az első helyes jelentkezők. De 2020-ban is csak összesen 11,1 ezren próbáltak bekerülni valamilyen pedagógiai szakra, míg 2019-ben 17,4 ezren. Vagyis a pedagógusképzés népszerűsége több mint 30 százalékkal esett vissza három év leforgása alatt. Szakmai és érdekvédelmi szervezetek szerint ennek elsősorban a pedagógusok alacsony társadalmi megbecsülése és a pályakezdők alacsony bérezése az oka. Egy friss diplomás tanár nettó 200 ezer forint körül keres.
A legnépszerűbb szakok között már nem is találni pedagógiai képzést. Első helyen a gazdálkodási és menedzsment alapképzést jelölték meg a legtöbben, 5097-en, ezt követi a pszichológia 4345 első helyes jelentkezővel. A harmadik legnépszerűbb képzésnek az osztatlan jogászképzés bizonyult, amelyre 3995-en jelentkeztek elsőként. A pedagógusképzés szakjai a sor végén kullognak: például a gyógypedagógiai alapképzést 1627-en, az óvodapedagógus szakot 1449-en jelölték meg elsőként, a tanító szakot csupán 825-en. Osztatlan tanári képzésen mindössze 1603 az elsőhelyes jelentkezők száma. Idén 99,2 ezren nyújtottak be érvényes jelentkezést, ami kismértékű csökkenést mutat a múlt évhez képest, amikor 101,9 ezren próbáltak meg bekerülni valamilyen egyetemi képzésre. A jelentkezők száma ugyanakkor drasztikusan visszaesett az utóbbi 10-12 évben. 2010-ben és 2011-ben még több mint 140 ezren szerettek volna egyetemen továbbtanulni, 2012-ben már csak 110,6 ezer, 2013-ban 95,4 ezer érvényes jelentkezést adtak be. Az okok között kiemelt szerepet játszottak a kormányzati intézkedések, mint például az államilag támogatott férőhelyek szűkítése, a ponthatárok emelése, szakok megszüntetése vagy összevonása. Az ezt követő években a jelentkezők száma egyszer sem haladta meg a 113 ezret. A legkevesebben – 91,4 ezren – 2020-ban jelentkeztek, ekkor ugyanis sokan arra számítottak, hogy a kormány kötelezővé teszi a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez. A tervekről csak az utolsó pillanatban, néhány héttel a jelentkezési határidő előtt mondott le a kabinet.
A legnépszerűbb felsőoktatási intézmény idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett 15 610 elsőhelyes jelentkezővel. A második a Debreceni Egyetem 8444 elsőhelyes jelentkezővel, a harmadik pedig a Debreceni Tudományegyetem lett, ide 7218-an jelentkeztek első helyen. A legnépszerűbb képzési területek idén is a gazdaságtudományok voltak, ilyen képzésekre a felvételizők 22 százaléka jelentkezett. Ezt követik a bölcsészettudományok (12 százalék) és a műszaki képzések (11 százalék).
A negyedik helyen a pedagógusképzés áll (9 százalék), ám ennek a képzési területnek a népszerűsége fokozatosan csökkent az elmúlt években. Idén mintegy 12 ezren jelentkeztek valamilyen pedagógiai képzésre, ami ezerrel kevesebb a tavalyinál. Ráadásul közülük csak 8,7 ezren jelölték első helyen a pedagógiai szakot, míg tavaly még 9,8 ezren tettek így. 2020-ban 11,1 ezren próbáltak bekerülni valamilyen pedagógiai szakra, míg 2019-ben 17,4 ezren. Vagyis a pedagógusképzés népszerűsége több mint 30 százalékkal esett vissza három év alatt. Szakmai és érdekvédelmi szervezetek szerint ennek elsősorban a pedagógusok alacsony társadalmi megbecsülése és a pályakezdők alacsony bérezése az oka. Egy friss diplomás tanár nettó 200 ezer forint körül keres.
A legnépszerűbb szakok között már nem is találni pedagógiai képzést. Első helyen a gazdálkodási és menedzsment alapképzést jelölték meg a legtöbben, 5097-en, ezt követi a pszichológia 4345 első helyes jelentkezővel. A harmadik legnépszerűbb képzésnek az osztatlan jogászképzés bizonyult, amelyre 3995-en jelentkeztek elsőként. A pedagógusképzés szakjai a sor végén kullognak: például a gyógypedagógiai alapképzést 1627-en, az óvodapedagógus szakot 1449-en jelölték meg elsőként, a tanító szakot csupán 825-en. Osztatlan tanári képzésen mindössze 1603 az elsőhelyes jelentkezők száma.
Előzetes ponthatárok
Több alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárokat, ahova a jelentkezők csak akkor kerülhetnek be ösztöndíjas helyre, ha ezeket elérik. A gazdálkodási és menedzsment szakon például minimum 400 pontra volt szükség az 500-ból, a jogászképzésen 350 pontra, osztatlan tanári szakon 305 pontra. Ám a végleges számok változhatnak attól függően, mennyien és milyen eredménnyel jelentkeztek egy-egy szakra.
